A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Projekt címe: Droghasználat szempontjából veszélyeztetett fiatalok számára több szintű prevenciós projekt megvalósítása Pécsett
Pályázati azonosító: TÁMOP-5.2.5-08/1-2008-0290
Kedvezményezett neve és elérhetősége: INDIT Közalapítvány – 7623 Pécs, Szendrey Júlia u. 6.
Közreműködő szervezet neve és elérhetősége: ESZA Nonprofit Kft. – 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület
Elnyert támogatás összege: 19 513 950- Ft
A prevenciós projekt megvalósulásának bemutatása:
A következőkben bemutatjuk az Éjjel Kikötő prevenciós projekt megvalósulásának főbb lépéseit, azonban annak érdekében, hogy minél érthetőbb legyen a megvalósulás menete, először röviden ismertetni kívánom magának a programnak a főbb elemeit és céljait.
A pályázatban szereplő prevenciós program rövid összefoglalása:
A pályázatban szereplő tervek szerint a prevenciós programot 2009. szeptemberétől egy éven keresztül a város két különböző pontján – minden péntek és szombaton, 18-02 óra között – kívántuk megvalósítani. A projekt tervezésekor azért a hétvégi időpontokat választottuk, mert meglátásunk szerint leginkább ekkor vannak azok a fiatalokat érintő parti-helyzetek, amelyek lehetőséget kínálnak a kábítószer-fogyasztásra vagy más deviáns cselekedetekre. A prevenciós programokat tehát két iskola tornatermében, oktatási időn kívül kívántuk lebonyolítani.
A program első elemében olyan klasszikus délutáni és éjszakai sportolás lehetőségeket (pl. teremfoci, kosárlabda, asztalitenisz, csocsó), illetve egyéb tevékenységeket (társasjáték, kreatív foglalkozás, stb.) kívántunk biztosítani, amelyeknek köszönhetően a fiatalok számára lehetőség nyílik arra, hogy szabadidejüket hasznosan, biztonságos helyen töltsék el.
A program második elemeként a helyszíneken rendszeresen Drogprevenciós Filmklubot kívántunk rendezni, amelynek keretén belül elsősorban olyan filmek levetítését terveztük, amelyek tartalmában, mondanivalójában kötődnek a szenvedélybetegségekhez, a társadalmi kirekesztődéshez, illetve a családi- és baráti viszonyokhoz. A vetítéseket követően a jelenlévők számára lehetőséget kívántunk biztosítani, hogy a filmben látottakat, hallottakat – és saját kapcsolódó élményeiket – szakemberekkel, kötetlen formában beszélhessék meg.
A program harmadik elemeként a célcsoport összetételéhez, az általuk hozott helyzetekhez igazodó célzott és spontán csoportokat, valamint tematikus csoportokat kívántunk szervezni. A csoportfoglalkozások keretén belül lehetőséget kívántunk teremteni arra, hogy a szolgáltatást igénybevevők készségfejlesztő gyakorlatokkal életvezetési ismereteiket és készségeiket erősítsék, amely a későbbiekben hozzájárulhatnak az alternatív életstílus – a droghasználattól mentes, illetve annak használatát redukáló – létrejöttéhez.
A fenti programok segítségével legfőbb célunk az volt, hogy a fiatalok hasznosan, egészségesen, és biztonságos helyen töltsék el szabadidejüket. Továbbá a programon keresztül azt kívántuk elérni, hogy a célcsoport tagjai közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az ott dolgozó fiatal segítő személyzettel, ezt követően pedig életvezetési gondjaik és személyes problémáik felszínre kerüljenek, és azok kezeléséhez segítséget nyújthassunk.
A projekt hosszú távú célja volt, hogy feltárja azokat a különböző – elsősorban helyi – szervezeti és anyagi erőforrásokat, illetve együttműködéseket, amelyek lehetővé tennék a program támogatás megszűnése utáni folytatását, továbbá, hogy Pécsett és Baranya megyében a jövőben hasonló jellegű programok jöjjenek létre.
A projekt előkészítő szakasza:
A projektet megvalósító INDIT Közalapítvány a pályázat benyújtásakor már több mint egy évtizede foglalkozott a területen élő kábítószer-függőkkel és kábítószer-fogyasztókkal, továbbá jelentős tapasztalatokkal rendelkezett az ifjúsági- és prevenciós programok megvalósítása terén is. A szervezet szakemberei az évek során megszerzett tapasztalataik alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a fiatalok körében minél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a védő tényezők megerősítésére, illetve a deviáns magatartásformák kialakulásának megelőzésre. A közalapítvány munkatársai elsősorban ennek a célnak az elérése érdekében hozták létre 2005. novemberében a „FÜGE” Deviancia Prevenció, Regionális Képzési és Koordinációs Központot Pécsett, amely intézmény legfőbb feladata az eltérő területekről érkező prevenciós igények felmérése, illetve a különböző típusú prevenciós programok megszervezés és lebonyolítása lett. Jelen prevenciós pályázati program is ennek megfelelően került kidolgozásra, illetve valósult meg:
- a Prevenciós Központ elemezte a térségben meglévő helyzetet
- összegyűjtötte a célcsoport részéről felmerülő igényeket
- felkutatta a forrásszerzési lehetőségeket
- felkérte a közalapítvány forrásszervezőjét a pályázat megírására,
továbbá nyertes pályázat esetén annak adminisztratív és pénzügyi feladatainak ellátására - szakmailag koordinálta a támogatást elnyert programot
A pályázat elkészítése mintegy 2-3 hetet vett igénybe, a pályázat megírását és pályázati anyag összeállítását a közalapítvány pályázatíró-forrásszervezője végezte el. A pályázat beadására 2008. szeptember 10-én került sor.
Az előkészítő szakasz kapcsán ki kell emelnünk, hogy a projekt szakmai programjának elkészítése és a szakmai tevékenységek kiválasztása az előzetesen elvégzett szükségletfelmérések eredményei alapján történt. A szükségletfelmérést a Prevenciós Központ munkatársai igyekeztek saját kutatásaikkal a lehető legadekvátabbá tenni, továbbá a szükségletek feltárásánál igen nagy hangsúlyt fektettek a területen lakó, ott tanuló vagy életvitelük során idejük jelentős részét ott töltő célcsoport bevonására is. A projekt indokoltságát az így elkészített szükségletfelmérés támasztotta alá.
Továbbá fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a projekt előkészítő szakaszában a szükségletfelmérésen túl a Prevenciós Központ igen nagy hangsúlyt fektetett a programok megfelelő helyszíneinek kiválasztására is. Komoly problémát okozott, hogy az előkészítés szakasza a nyári évszakra esett, mert a leendő helyszínek felett rendelkezők – azaz az iskolák tornatermei esetében az iskolaigazgatók – a nyári szünet miatt nehezen voltak elérhetőek. Végül két, egy meszesi és egy uránvárosi iskolával sikerült szóbeli megállapodást kötni azzal kapcsolatosan, hogy bérleti díj ellenében 2009. szeptembertől a program rendelkezésére fogják bocsátani tornatermeiket. Mint utólag kiderült, hiba volt az iskolákkal csupán szóbeli megállapodást kötni, ugyanis a projekt első hónapjában – azaz 2009. júniusában – mindkét iskola különösebb indoklás nélkül elállt tornatermének bérbeadási szándékától.
Szerződéskötés:
2008. december 18-án érkezett a hivatalos értesítés arról, hogy a program elnyerte az igényelt támogatási összeg 100%-át. Ezt követően megindult a szerződéskötés folyamata, amely a vártnál gördülékenyebben ment. A szerződés megkötésére 2009. március 24-én került sor, majd 2009. április 3-án a projekt számára elkülönített bankszámlára megérkezett a program elindításához igényelt előleg is.
A program megvalósítása alatt a szerződés módosítására két alkalommal került sor, erre mindkétszer a költségvetés átcsoportosítása miatt volt szükség. Többek-között a költségvetés átdolgozásának köszönhetően vált lehetővé, hogy az eredetileg tervezett 5 helyet 6 szakembert sikerült a program keretén belül foglalkoztatni.
A projekt elindulása és megvalósulása:
Az Éjjeli Kikötő projekt 2009. június 1-én indult el, első lépésként megkezdődött a programba bevonni kívánt szakemberek kiválasztása és felkészítése. Az érintett egyetemi tanszékekre kihelyezett, illetve az Interneten is elérhető álláshirdetésre több mint 50 fő adta be jelentkezését. A beadott önéletrajzok alapján 35 fő szóbeli meghallgatásra került sor, a szakemberek kiválasztása ezt követően történt meg. A kiválasztás legfőbb szempontjai a következők voltak: felsőfokú szakmai végzettség vagy felsőfokú szakirányú oktatásban való részvétel, szakmai tapasztalat, talpraesettség, problémamegoldó képesség. Meglátásunk szerint a válogatás igen jól sikerült, ugyanis a kiválasztott szakemberek igen színes team-et alkottak mind szakmailag, mind emberileg, ennek köszönhetően meglehetősen jól egészítették ki egymást. A munkatársak meglehetősen gyorsan valódi szakmai team-et alkottak, jól kommunikáltak egymással és a közalapítvány szakembereivel, rendkívül tanulékonyak voltak és a program megvalósítása kapcsán igen lelkesnek mutatkoztak.
A kiválogatott szakemberek 2009. július 6-8. között elvégezték a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület „Szemtől szembe – konfliktusmegoldó és megoldáskereső program” című 30 órás facilitátor képzését, majd 2009. szeptember 1-3. között részt vettek a programot megvalósító közalapítvány szakemberei által tartott 30 órás felkészítő szemináriumon. A résztvevők számára a facilitátor képzés a problémás helyzetek kezelése kapcsán adott új ismereteket, a felkészítő szeminárium pedig elsősorban a kábítószerek típusairól, az általuk okozott hatásokról, illetve életvezetési problémákról nyújtott új információkat.
Mint azt korábban már említettük, a projekt hivatalos elindulását követő napokban felvettük a kapcsolatot azzal a két iskolával, amelyekkel a pályázat beadásakor tornatermeik bérbeadása kapcsán szóbeli megállapodást kötöttünk. Legnagyobb döbbenetünkre mindkét iskola különösebb indoklás nélkül elállt tornatermének bérbeadási szándékától, ezért a program számára ismét újabb helyszíneket kellett találnunk. Az új helyszínek gyors kiválasztását több dolog is rendkívül megnehezítette: először is az iskolákban ismét nyári szünet volt, ezért az iskolák igazgatóit, vezetőit nagyon nehezen lehetett elérni, illetve nehézkes volt velük érdemi megbeszéléseket folytatni. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy Pécsett integrált oktatási rendszer működik, azaz az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények nem önálló gazdálkodásúak, hanem a városi önkormányzat felügyelete alá tartoznak. Hiába biztosítottuk az iskolákat arról, hogy a program ideje alatt tornatermeik használatáért bérleti díjat fogunk fizetni, az iskolák vezetői kételkedett abban, hogy a bérleti díj összege a központi rendszeren keresztül valóban el fog jutni az ő intézményükhöz.
Végül hosszas tárgyalásokat követően a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolával, illetve PTE Egészségtudományi Karával sikerült megállapodást kötnünk tornatermeik bérbeadásáról. A szakközépiskola uránvárosban található, itt a prevenciós program 2009. októberének elején kezdődhetett el, az Egészségtudományi Kar pedig kertvárosi tornatermét adta bérbe, itt a program 2009. novemberének elején tudott elindulni.
Mivel a prevenciós programok indulását eredetileg 2009. szeptemberére ütemeztük, ezért ezt az 1-2 hónapos csúszást elsősorban arra használtuk fel, hogy a programba felvett szakemberek a város különböző területein megkereső tevékenység keretében a fiatalok körében újabb igényfelmérést végezzenek. Mindezt annak érdekében tették, hogy a prevenciós program tényleges elindulásakor a lehető leggyorsabban tudjanak majd reagálni a célcsoport részéről érkező különböző szükségletekre. Továbbá a szakemberek az uránvárosban folytatott helyszíni kutatásokat követően elkészítették a városrész ifjúsági szociális térképét is, amelynek segítségével a későbbiekben az adott területen a célcsoportot sokkal könnyebben és gyorsabban sikerült elérniük, majd bevonniuk a programba.
Mint említettem, a program az uránvárosi helyszínen 2009. októberének elején tudott elindulni, itt a hónap közepén esténként már több mint 20 látogatónk volt. Ez a szám emelkedésnek indult, és a program látogatóinak száma esténként átlagban 35-40 fő körül állapodott meg. Természetesen a programon résztvevő fiatalok száma néha ingadózó volt – azt igen sok külső tényező is befolyásolta –, de összességében elmondható, hogy az uránvárosi helyszínen az ilyen jellegű prevenciós programokhoz képest igen magas látogatottságot sikerült elérni (több alaklommal is előfordult, hogy esténként több mint 100 fiatal kereste fel a programot). A program elején elsősorban a sportolási- és szabadidő eltöltési lehetőségekre, illetve a helyszínen tartózkodó fiatal szakemberekkel történő beszélgetésekre volt a legnagyobb az igény. Bizonyos programelemeket – pl. a tematikus csoportokat – csak később, a szükséges bizalmi viszony kialakulását követően tudtunk elindítani.
2009. őszén szórólapok és a Pécsi Estben történő hirdetések segítségével elindult a projekt kommunikációja, továbbá rendszeres jelleggel megkezdődtek a szuperviziós ülések és az esetmegbeszélők, elindult a szakmai tanácsadás, illetve folytatódott a prevenciós programhoz szükséges sport- és egyéb eszközök beszerzése is. 2010. januárjától elindultak a filmklubbal egybekötött előadások, illetve a tematikus csoportok, 2010. február 27-én pedig az uránvárosi helyszínen a fiatalok számára megrendezésre került a programnyitó sportbajnokság is, amelyen mintegy 130 fő vett részt.
A prevenciós projekt tehát mindkét helyszínen heti rendszerességgel, a szakmai programban bemutatottaknak megfelelően folytatódott. Bár a program megvalósulása során akadtak nehézségek, összességében elmondható, hogy a prevenciós programot – a kertvárosi helyszín alacsony forgalmától eltekintve – igen jól sikerült megvalósítani, a fiatalok meglátták a programban rejlő lehetőséget és azt ki is használták. 2010. augusztus 28-án került sor a prevenciós programot záró sportbajnokság megrendezésre, a célcsoport részéről többek-között ekkor is sokan jelezték, hogy nagyon várják a program folytatását.
A szakmai program lezárását követően 2010. szeptemberében elindult az elért eredmények és a programban szerzett tapasztalatok összesítése, illetve megkezdődött a módszertani füzet anyagának kidolgozása és a zárórendezvény megszervezése. A program 2010. november 30-án zárul, ezt követően kerül sor a záró szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítésére, illetve a programzáró helyszíni ellenőrzés lebonyolítására is.
A program megvalósulása során jelentkező párhuzamok és ellentétek:
A prevenciós program indulása a két helyszínen igen eltérő módon alakult, és ez az eltérés a program ideje alatt végig megmutatkozott. Amíg az uránvárosi helyszínen lévő program hamar népszerűvé vált a településrészen élő fiatalok körében, addig a kertvárosi helyszínen nem mutatkozott túl nagy érdeklődés a program iránt. Ez elsősorban a két helyszín megközelítési lehetőségének volt köszönhető: az uránvárosi helyszín a városrész központi részén, a főút mellett helyezkedett el, a kertvárosi helyszín pedig egy viszonylag eldugott, éjszaka nehezen megközelíthető területen feküdt. Ez az eltérés – mint azt az alábbi diagramokon is jól látható – a forgalmi adatokban is jelentősen megmutatkozott, illetve a program megvalósítása kapcsán ellentétes jellegű problémákat vetett fel. Amíg az uránvárosi helyszínen többször is előfordult, hogy esténként 100-120 fő is megfordult, és ez a biztonság, illetve az ott tartózkodó fiatalok kezelhetőségének kérdését vetette fel, addig a kertvárosi helyszínen a kevés gyerek miatt fokozni kellett a területen folyó megkereső tevékenységet. Végeredményben elmondható, hogy az uránvárosi helyszínen sikerült kezelni a magas létszám miatt kialakult problémát, továbbá a kertvárosi helyszínen 2010. tavaszáig némileg sikerült növelni a kontaktszámot.
Az Éjjeli Kikötő program látogatottságát és megoszlását bemutató diagram (Kispéter - Máté)
Az eltérő helyszínen zajló programoknak azonban voltak közös vonásai is: minkét helyszínen elsősorban a sportolási lehetőségekre, illetve a szakemberekkel történő beszélgetésekre volt a legnagyobb az igény. A program keretén belül szervezett filmklubok, tematikus csoportok és előadások iránt a célcsoport részéről már kisebb érdeklődés mutatkozott, bár a megfelelő bizalmi kapcsolat kialakulása után már ezen programelemekbe is könnyebben sikerült bevonni a fiatalokat, mint a program elején.
A két helyszínen további párhuzam mutatkozott abban is, hogy 2010. júniusától minkét helyszínen jelentősen csökkentek a forgalmi adatok. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a jó idő beálltával esténként a fiatalok szívesebben tartózkodtak az utcán, illetve a közeli parkokban, mint egy zárt helyen. Azonban a fiatalok program iránti vonzódását mutatta, hogy ennek ellenére az igen jól bevált uránvárosi helyszínen még nyáron is gyakran sikerült meglehetősen jó látogatottsági létszámokat elérni.
Bár a későbbiekben erről még többször is szó esik, a párhuzamok kapcsán meg kell említenünk, hogy a célcsoport körében mindkét helyszínen mindenféle kötelező és hivatalos procedúra iránt igen nagy volt az ellenállás. A fiatalokkal nehezen lehetett kérdőíveket vagy együttműködési megállapodásokat kitöltetni, nem igazán látták azok értelmét, továbbá az iskolalátogatási igazolások beszerzése is jelentős problémát okozott, hiszen komoly ellenkezést tanúsítottak minden olyan jellegű tevékenység iránt, amely az iskolával bármilyen hivatalos kapcsolatban állt. Mindezek ellenére a programra vonatkozó monitoring mutatókat sikerült teljesíteni, bár a valóságban sokkal magasabb eredményeket értünk el, mint ahogy azt a hivatalos, írásos adminisztráció mutatja.
A monitoring mutatók és azok teljesítése:
A pályázatban a következők monitoring mutatók teljesítését vállaltuk:
- a program segítségével minimum 80 fő elérése (ez a programon legalább egy alkalommal megjelenők száma,
mérésük a kitöltött kérdőívek alapján történt) - közülük minimum 45 fő bevonása (ez a programon rendszeresen megjelenők számát jelenti,
mérésük a program elején aláírt együttműködési megállapodás alapján történt) - A programba bevont fiatalok minimum 60%-as sikeresen vesz részt a programon
(pl. a program ideje alatt nem szűnik meg a részvevő munkaviszonya, rendszeresen jár iskolába, stb., ezen mutató
mérése pedig a lezárt együttműködési megállapodások és a csatolt igazolások alapján történt) - A területen dolgozó szakmai szervezetekkel legalább 3 db együttműködési megállapodás megkötése,
és az együttműködések tényleges megvalósítása (ennek mérése az aláírt együttműködési megállapodások alapján történt)
Mint azt korábban már említettük, a célcsoport körében mindenféle kötelező és hivatalos procedúra iránt igen nagy volt az ellenállás (pl. kérdőívek és megállapodások kitöltése, igazolások beszerzése, stb.), ennek ellenére a programra vonatkozó monitoring mutatókat sikerült teljesíteni. A programmal minimum 200 főt sikerült elérnünk, közülük azonban csak 99 fővel sikerült a kötelező kérdőívet kitöltetni (elért fiatalok hivatalos száma). A prevenciós projekt ideje alatt 48 fővel sikerült a program első felében együttműködési megállapodást kötni (programba bevont fiatalok száma), a 48 fő közül pedig 37 fővel sikerült az együttműködési megállapodást lezárni (77%). A program végére a 37 fő közül 28 főtől sikerült legalább egy alkalommal valamilyen típusú igazolást beszerezni.
Itt fontos megemlítenünk, hogy az iskolalátogatási igazolások begyűjtése a program végén különösen azért is okozott komoly problémát, mert a szakmai program épp nyár végén zárult, így a fiatalok sok esetben nem tudtak igazolást szerezni, mivel az iskolák hivatalosan még zárva tartottak. A fentieken kívül a program során további 23 főtől sikerült valamilyen típusú igazolást beszereznünk, azonban velük nem sikerült együttműködési megállapodást kötni.
2009. október végéig az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Ellátó Intézményével, illetve a „TÉR” Közösségi Szolgálattal sikerült együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodások leglényegesebb pontja a kölcsönös kliensdelegálás volt, erre a program során számos példa akadt.
Bíró Szabolcs
szociológus, az INDIT Közalapítvány pályázatíró-forrásszervezője
/Részlet az INDIT Közalapítvány által 2010-ben kiadott „Éjjeli Kikötő – Fiataloknak szóló ingyenes közösségi és sportprogramok módszertani füzete” című kiadványból/