Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázslatos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies.
Márai Sándor
Az ünnepek legfontosabb jellemzője, hogy szemben állnak a megszokott mindennapokkal. Gyakran munkaszüneti napok, így a munkát vagy az iskolai feladatokat felváltják az ünnephez kapcsolódó cselekvések. Általában minden évben megismétlődnek, szerepet játszanak az év tagolásában, valamint jelzik, hogy eltelt egy újabb esztendő.
Az újév vagy egy születésnap kitűnő alkalomnak bizonyulhat arra, hogy az ember számba vehesse addigi éveit, megújítsa, megtisztítsa magát, esetleg fogadalmat tegyen.
Ugyanakkor a nem rendszeres, nem minden évben előforduló ünnepek is jelenthetik egy ciklus végét, vagy egy új időszak kezdetét. Ezekhez gyakran kapcsolódnak beavatási rítusok, például a felnőtté válást is szimbolizáló gólyatáborok, vagy a gyermek születéséhez, az apává váláshoz kapcsolódó „tejfakasztók”.
Az ünnepek egyik legfőbb szerepe az emlékezés. A nemzeti ünnepek során (pl. március 15., október 23., augusztus 20.) nemzeti hősökre, mártírokra és az ő tetteikre emlékezünk. A múltbeli események felidézése segíti a közösség (nemzet, lakosság, nemzetiség stb.) összetartozás tudatát. Vallási ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, hanuka stb.) a hitünkben megjelenő szereplőkkel történt legendákra (pl. Jézus születése) emlékezünk.
Családi ünnepek
A nemzeti és vallási ünnepekhez hasonlóan a múltra tekintünk vissza a házassági évfordulók vagy halottak napján is. A családi ünnepekhez tartoznak a személyes ünnepek is például a névnap, születésnap. Utóbbi annak az örömnek az ismétlő megünneplése és arra való emlékezés, amit az ünnepelt megszületése jelentett a családjának, sőt gyakran a különböző életesemények felidézése társul az eseményhez.
FORTEPAN, Korenchy László, 1970
Többnyire családi ünneppé vált a karácsony, a húsvét is. A családi ünnepekben közös, hogy várakozás, izgalom, készülődés előzi meg. Ilyenkor a család tagjai együtt töltik a napot, szép ruhát vesznek fel, feldíszítik a lakást és az ünnepi asztalt, olykor megajándékozzák egymást.
A hétköznapok és az ünnepnapok megkülönböztetése és a különleges pillanatok (későbbi emlékek) megélése érdekében havonta egyszer érdemes egy ünnepi ebédet szervezni a családunknak. A nem megszokott fogások elkészítése mellett ilyenkor elővehetjük a legszebb terítőt, étkészletet, feldíszíthetjük az asztalt, gyújthatunk gyertyát is.
Az ünnep által megtapasztalhatjuk a múlt, a jelen és a jövő folytonosságát, hiszen az egymással való találkozás és beszélgetés mellett a már nem élő elődeinket is szimbolikusan megidézhetjük történetekkel, tárgyakkal vagy fotókkal. A generációkon át fenntartott szokások a család legfontosabb értékeit tükrözik, így a család tagjai részesedhetnek elődeik hagyományaiban és hitében. A családi ünnep tehát lehetővé teszi a megszokottból való kiemelkedést, a hagyományok elsajátítását, valamint az összetartozás megerősítését, mindemellett pedig emlékezetes pillanatokat nyújt a családtagok számára. Az ünnepi rituálék gyermekkorban való kialakítása és elsajátítása akár a gyermekek önbecsülését is növelheti.
Az ünnepek és az alkoholfogyasztás
Ahogy a jeles napokon való alkoholfogyasztás a múltban is jellemző volt számos közösségben és családban, az ünnepek szerves részét képezi a szeszes ital fogyasztása napjainkban is. Azonban az egészségünk, a családi összhang és az ünnep meghittsége érdekében érdemes elkerülni a részegség állapotát. A mértékletes ivásról, valamint a már kockázatos vagy problémás alkoholfogyasztásról itt írtunk bővebben. Mindazonáltal fontos tudatosítani, hogy kínálás esetén a nemet mondásra ünnepi alkalmakkor is lehetőségünk van.
Felhasznált irodalom:
– Barbara Coloroso: Hogyan ne neveljük a gyerekeinket? Partvonal Könyvkiadó. Bp., 2017.
– Kádár Annamária – Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban, Kulcslyuk Kiadó Kft., Bp., 2017.
– Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Az ünnep mint emlékezés és az emlékezés mint ünnep, Jel-Kép, 2012/1-4. szám. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn28 (Utolsó megtekintés: 2020.12.15.)
– Magyar Néprajzi Lexikon http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-1049.html (Utolsó megtekintés: 2020.12.15.)
Szerző: Röser Adél