Az alkoholbetegek családjában felnövő gyerekek felnőttként nehezebben boldogulnak, olyan problémákkal szembesülnek, amelyek hátterében azok az évek húzódnak, amikor szüleik saját szenvedélybetegségükkel küzdöttek, és emiatt a gyermeknevelés nem alakult megfelelően. 5. rész
A szenvedélybeteg családokban gyakran kiszámíthatatlan, hogy az alkoholbetegséggel küzdő szülők mikor, milyen állapotban és hangulatban vannak éppen, ezért a gyerekek folyamatos készenlétben élnek. Az állandó éberség, a fokozott figyelem, és az ezzel együtt járó feszültség és aggodalom meggátolja őket abban, hogy lazítsanak. Ameddig a szülők a szenvedélybetegségükkel vannak elfoglalva, nem tudnak kielégítően a gyerekek alapvető szükségléteire figyelni, nincs megfelelő minőségi együtt töltött idő, hiányzik a közös játék, kikapcsolódás és rekreáció. Barátokat pedig nem szeretnek magukhoz hívni, nehogy fény derüljön a családi titokra, szégyellik szüleik alkoholbetegségét. Ha elmennek hazulról, hogy kortársaikkal töltsék szabadidejüket, gyakran gondolnak közben arra, hogy épp mi történhet otthon, emiatt máshol sem tudják teljesen elengedni magukat. Mindezek mellett azért sem tudnak igazán gyerekek maradni, mert olyan feladatokat, felelősségteljes tevékenységeket kell elvégezniük, amik egyébként a szülők dolga lenne. Felnőttként jellemző, hogy nehezen engedik el magukat, nem tudnak önfeledten szórakozni.
Miért baj, ha valaki nem tud kikapcsolódni?
Amikor valaki állandó készenlétben él, előfordul, hogy minden idejét tevékenyen próbálja eltölteni, úgy érzi, hogy folyamatosan csinálnia kell valamit. Aki nem pihen, az nem tud feltöltődni sem, a szervezete egy idő után elfárad. Ugyanakkor az is megtörténhet, hogy valaki pedig annyira feszült az állandó készenléti helyzettől, hogy nem képes semmit csinálni, üresen, monotonon, ingerhiányosan telnek a napjai. Mindkét állapot egy fokozott stresszhelyzetet eredményez. Az izmok összehúzódnak, ami migrénhez, gyomorpanaszokhoz, férfiaknál merevedési problémákhoz, és a folyamatos feszültség szív- és érrendszeri gondokhoz, alvászavarhoz vezethet. Ez idegességet, szorongást okozhat, hullámzóvá válhat a hangulat. A lazítást emiatt többen alkoholfogyasztással, szerhasználattal próbálják elérni.
A szabadidő olyan elfoglaltságok együttese, amelyeknek az egyén teljes kedve szerint átadhatja magát, akár hogy pihenhessen, akár hogy szórakozhasson, akár hogy fejleszthesse önkéntes társadalmi részvételét, érdek nélküli tájékozódását vagy képzését, miután megszabadult minden hivatásbeli, családi vagy társadalmi kötelezettségétől.
Dumazedier
Mit tehetünk a változás érdekében?
Napirend
Iktassunk be a napjainkba olyan időszakot, amelyet nem munkával, hanem pihenéssel, rekreációval, szórakozással töltünk! Ezekben az időszakokban ne foglalkozzunk mással, ne dolgozzunk, csak a feltöltődésre koncentráljunk!
Én-idő
Az én-idő az az önmagunkra fordított időintervallum, amikor csak olyan tevékenységet végzünk, amit kedvelünk, ami feltöltődést okoz számunkra, a személyes fejlődésünket viszi előbbre, és a pihenést szolgálja. Ez lehet naponta pár perc is, de valakinek jóval több időre van szüksége. Ismerjük fel szükségleteinket, keressük meg azokat a tevékenységeket, amik örömet okoznak számunkra! Például: olvasás, zenehallgatás, egy forró fürdő, jóga, futás, relaxáció, játék a háziállatunkkal stb.
Hobbi
Keressünk, vagy elevenítsünk fel egy régebben, általunk kedvelt hobbitevékenységet vagy egy olyan kikapcsolódási lehetőséget, amit szívesen végzünk, és nem a munkához kötődik!
Lazítás
Mindenki számára fontos, hogy néha elengedje magát, és olyan játékos dolgokat csináljon, amiben örömét leli. Gondoljuk át, hogy mire vágytunk gyermekkorunkban, miket csináltunk volna szívesen, amiket végül sosem próbáltunk ki! Milyen játékokkal játszottunk volna, amik nem valósultak meg? Próbáljuk ki ezeket!
Játék egy gyerekkel
Ha van gyerek a családban, rokonságban, baráti társaságban, töltsünk vele időt, játsszunk vele! A gyerekek általában tudják, hogy hogyan kell önfeledten szórakozni. Amellett, hogy ők is jól fogják érezni magukat, a velük való játék számunkra is egy olyan szabadságélményt adhat, ami alatt kis időre elfelejthetjük a hétköznapi terheket.
Nevetés
Nézzünk olyan filmeket, műsorokat, amelyek megnevettetnek bennünket! A nevetés egy olyan szelepet képes kinyitni, ami által a felgyülemlett feszültségeket kiengedhetjük. Ezzel oldódik a szorongás, és javul a stressztűrő képességünk is. A jókedv és az öröm jutalmazó jellegű, az agyban olyan területek aktivizálódnak, mint csokievéskor, egy kedves arc láttán, ha megdicsérnek minket, vagy ha pénzt kapunk váratlanul. Ezért szokás azt mondani, hogy a „jókedvű nevetés az agy csiklandozása”.
Társas szabadidő-eltöltés
Szervezzünk közös családi programokat! Ha van rá lehetőségünk, menjünk el családtagjainkkal együtt kirándulni, sétálni, fagyizni, moziba, uszodába, akár ingyenes, városi rendezvényekre, kiállításokra stb.
Töltsünk időt párunkkal kettesben! Ha párkapcsolatban élünk, szervezzünk társunkkal közösen olyan programokat, amikor nincsenek jelen a gyerekek. Ez egy másfajta kikapcsolódást jelenthet, és a kapcsolatot is erősítheti.
Töltsük olyan személlyel a szabadidőnket, akivel biztonságban érezzük magunkat! Ha bizonytalanok vagyunk, hogy kivel, illetve hogy milyen tevékenységeket végeznénk szívesen, gondoljuk át, írjuk össze azokat a szituációkat, amikor biztonságban éreztük magunkat barátaink, családtagjaink, iskolatársaink, kollégáink vagy a ránk befolyással bíró személyek társaságában! Illetve készíthetünk listát azokról a személyekről is, akiket a múltban vagy a jelenben valóban megbízhatónak találtunk.
Vonjuk be rokonainkat, barátainkat általunk kigondolt programokba! Hívjunk el másokat magunkhoz vagy valahová máshová! Akár csak beszélgetni, egy ebédre, születésnapi, névnapi eseményre stb. Menjünk el mi is, ha bennünket hívnak!
Töltsük szabadidőnket ismerősökkel! Ha nincsenek közeli rokonaink, barátaink és lehetőségünk van rá, menjünk el például régi osztálytársunkkal, csoporttársunkkal vagy szomszédunkkal, munkatársunkkal és az ő baráti társaságával közös programokra: kvízestre, táncos szórakozóhelyre, szórakoztató előadásokra stb. Így találkozhatunk, megismerkedhetünk új emberekkel, akik később a barátainkká válhatnak.
Csatlakozzunk az érdeklődésünknek megfelelő csoportokhoz, klubokhoz, ahol közös tevékenységet végezhetünk másokkal! Például társasjáték klubhoz, közösségi kertészethez, fotó-körhöz, irodalmi körhöz, tánctanfolyamhoz, sportegyesülethez stb. vagy csoportoknak szervezett programokhoz: kirándulás, túra stb. Ha nincsenek közeli rokonaink, barátaink, munkatársaink, biztosítsunk magunknak minél több lehetőséget társas érintkezésre!
Rekreáció
A rekreációs céllal folytatott rendszeresen és folyamatosan végzett szellemi és mozgásos tevékenységek egyaránt fontosak, szükségszerűek és nélkülözhetetlenek az életben.
A rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és –képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember.
Dr. Fritz Péter
A rekreációs tevékenységeket az különbözteti meg a passzív pihenéstől, hogy közben valami mással foglalkozunk. A figyelem az adott feladatok, programok végrehajtására koncentrál fizikailag, illetve mentálisan is. Az ember gondolatai eközben elterelődnek a napi problémákról, ezáltal csökken a belső feszültsége, és több energiája lesz. Kitisztult fejjel a stresszt okozó helyzeteket könnyebben tudja megoldani, ami egy idő után javítja a problémamegoldó képességét is. Ez motivációt ad a nagyobb kihívások végrehajtásához.
Mozgásos rekreációt heti 3-5 alkalommal, 15-45 percen át ajánlott végezni, a pulzus 65-85%-ának megfelelő ingererőséggel.
Gyermekünk és a szabadidő
- Figyeljünk arra, hogy gyermekünknek a napi feladatok elvégzése mellett legyen lehetősége, ideje szórakozni, kikapcsolódni, bolondozni!
2016-ban, pécsi középiskolások körében végzett felmérésünk szerint életükben az egyik legnagyobb stresszfaktort a túl sok elvárás és az ezzel együtt járó szabadidőhiány jelentette.
A másik véglet, amikor unatkozik a gyerek, nem tudja, hogy mivel töltse el a szabadidejét. Ilyenkor gyakran csak cél nélkül nézegeti a mobiltelefonját, szörföz az interneten, nyomogatja a tv távirányítóját. A rekreációs tevékenységek a hasznos szabadidő eltöltésének olyan formái, melyekkel a pihenés, kikapcsolódás mellett fejlődni is tudunk. A családnak nagy hatása van a gyermek életmódjának alakulására, a szabadidő-eltöltési szokásaira, az ezzel kapcsolatos igények megjelenésére és annak fontossági sorrendjére. Az otthon rendszeresen érvényesülő rekreációs mintákkal pozitívan fejleszthetjük ezeket.
- Szervezzünk közös családi programokat! Játsszunk, vagy menjünk el együtt valahová. Amellett, hogy a gyermekünk jól fogja érezni magát, mi is kipróbálhatunk, csinálhatunk olyan bolondos dolgokat, amiket egyedül nem tennénk, mert az kínos lenne.
- Támogassuk gyermekünket, hogy a barátaival is legyenek közös programjai! Hívhassa el őket magához, és ő is mehessen el hozzájuk, ha meghívják.
Az Alkoholbetegek felnőtt gyermekei cikksorozat előző részei:
Találgatják, hogy mi a normális
Nehezen valósítják meg terveiket az elejétől a végéig
Akkor is inkább állítanak valótlanságot, ha ugyanolyan könnyű lenne igazat mondani
Kíméletlenül ítélik meg önmagukat
A következő rész „Nagyon komolyan veszik önmagukat” címmel olvasható.
Forrás: Bagdy E. – Pap J. (2011). Ma még nem nevettem, Budapest: Kulcslyuk Kiadó Dr. Berghammer R. – Dr. Zsombók T. (2004). Szorongás, depresszió, Budapest: B+V Lap-és Könyvkiadó Kft. Csóti, M. (2006). Gyermekkori szorongás, iskolafóbia, pánikrohamok, Budapest: Pro Die Kiadó Dr. Davidson, J. – Dreher, H. (2005). A szorongás öt arca, Pécs: Pécsi Direkt Kft. Alexandra kiadója Dr. Fritz P. (2011). Rekreáció mindenkinek I. rész Mozgásos rekreáció, Szeged: Bába Kiadó Dr. Fritz P. (2015). Rekreáció mindenkinek II. rész Szellemi rekreáció, Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó Woititz, J. G. (2002). Alkoholbetegek felnőtt gyermekei, Budapest: Félúton Alapítvány
Szerző: Főfai Alexandra és Néczin Katalin
