Számos művészi hatás ér minket életünk során, ami folyamatosan jelen van és alakít bennünket. Lehet az egy rádióban hallott zene, egy utcai graffiti vagy egy Instagramot pörgetve látott alkotás, ami mind-mind megérinthet bennünket. Amikor fényképeket posztolunk vagy aszerint alakítjuk profilunkat, hogy az számunkra esztétikus vagy érzelmileg feltöltő legyen, akkor is egyfajta alkotói folyamatról beszélhetünk.

A művészet több szerepet is betölthet életünkben, mint azt gondolnánk. Ebben a cikkünkben az alkotás előnyeit mutatjuk be, illetve a művészetterápia ködös fogalmába nyújtunk betekintést. Érdemes lehet az alkotás egyes elemeit becsempészni életünkbe, hogy annak jótékony hatásait élvezhessük.

Mi az előnye a képzőművészeteknek?

Gondolataink, érzelmeink művészeteken keresztül való kifejezése nagyon régre nyúlik vissza, gondoljunk csak az őseink által megjelenített barlangrajzokra vagy korai hangszereikre. Az, hogy a képzőművészetek ilyen hosszú időn keresztül fennmaradtak, nem véletlen, hiszen az esztétikai érték mellett számos előnye van az alkotásnak. A művészetek elsődleges célja az önkifejezés, amiről azért érdemes beszélni, mert sokak számára nehéz szavakkal kifejezniük belső élményeiket. Az alkotás azonban egy olyan médiumot jelenthet, mely megkönnyítheti a gondolataink és érzéseink kifejezését vagy kommunikációját. Ennek hátterében az áll, hogy azok a dolgok, melyeknek kimondása nehézséggel jár vagy azok, amelyeket kimondhatatlannak érzünk gondolunk, könnyebben kifejezhetővé válnak színekkel, formákkal, szimbólumokkal stb.

Fotó: Keszthelyi

A művészetterápiás eljárásoknak alapvető része az alkotás, azonban fontos különbséget tenni a kettő között. Az alkotásnak és a művészeteknek lehetnek olyan hatásai, melyek pozitívan befolyásolják mentális egészségünket. A művészetterápia egy olyan segítő eljárás, amely különféle nehézségek feloldásához alkalmazható. Legyen ez egy konfliktusos kapcsolat vagy feszültséget okozó élethelyzet. Ennek folyamán a résztvevő különböző műveket alkothat, a terápiás jellegét pedig a szakértő terapeutával való beszélgetés adja.

A művészetterápia módszerében az alkotó folyamat célja az érzések és a gondolatok szavak nélküli kommunikációja. A kreatív folyamatok által – mint a festés, rajzolás, tánc, írás, vagy akár az olvasás is ide tartozhat – könnyebbé válhat a gondolatainkhoz vagy érzéseinkhez való kapcsolódás. A terapeutával való közös beszélgetés és kérdésfeltevés az alkotásokról és az alkotás közben felmerülő gondolatokról segít az adott folyamatok megismerésében és feldolgozásában, ezáltal az szóbeli kifejezésre tud jutni. A művészetterápia ily módon hatékony lehet az érzelmeink szabályozásában, továbbá a depresszió megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Eszközként alkalmazható az agresszív viselkedés kezelésére vagy az indulatos érzések feloldására.

Gyakori tévhitek a művészetterápiáról

A művészetterápiával kapcsolatban sok különböző elképzelésünk lehet, ezért összeszedtünk néhány olyat, mely bár gyakori, de téves:

1. Tehetségesnek kell lennünk hozzá.

A művészetterápiához nincs erre szükségünk. Az alkotásnak nem kell esztétikusnak lennie, nem annak van segítő jellege, hogy az illető mennyire „jól” fest.

2. Csak a rajzolást vagy a festést értjük alatta.

Ezen médiumok mellett különböző kreatív formák is megjelennek a képzőművészeteket kiegészítve. Ha valakinek egy módszer nem tetszik vagy nem szívesen alkalmazza, számos más technikát fedezhet fel és próbálhat ki a művészetterápia során, mint például a montázs, kollázs készítése vagy gyurma, illetve agyag formázása.

3. Konkrét problémával kell szemben állnunk a terápiához.

A művészetterápia azáltal, hogy segít érzéseink, benyomásaink kifejezésében, felszínre hozza és megfoghatóbbá teszi megélt nehézségeinket, problémáinkat.

4. Csak gyermekeknek való.

Ez a módszer nem korhoz kötött, bármilyen korosztály igénybe veheti és segíthet neki. Annak ellenére, hogy gyermekkorban alkotunk sokat, a szabad önkifejezés a felnőttekre is pozitív hatással van, melyről a továbbiakban olvashatunk.

Fotó: Keszthelyi

A művészetterápia számos célból alkalmazható, ilyenek például:

• csökkenti a belső feszültségünket és szorongásunkat azáltal, hogy elterelheti figyelmünket a mindennapi stresszforrásokról
• segíti a megjelenő problémáink tudatosabb megélését, sőt gyakorolhatjuk problémamegoldó képességünket és finomíthatjuk felelősségérzetünket is
• támogatja érzéseink tudatosítását és megélését
• megtanít minket arra, hogy reálisan ítéljük meg saját képességeinket, sőt sikerélményekkel is gazdagít, ezzel növelve önbizalmunkat és önértékelésünket
• erősíti a koncentrációs képességünket
• rossz közérzet esetében motivál minket
• biztonságos közeget biztosít érzelmeink kifejezésére
• lehetőséget ad önmagunk megismerésére
• segít megtapasztalni a bennünk rejlő kreativitást és megélni az alkotás örömét

Utóbbi leginkább az aktív művészetterápiák során valósulhat meg. Akkor beszélünk aktív művészetterápiáról, amikor az egyén alkot, és ezen folyamaton keresztül, illetve az alkotás utáni beszélgetésben éli meg érzéseit, ezáltal megismerve önmagát. A passzív művészetterápia ezzel ellentétben nem vonja magával az aktív alkotási folyamatot. Ennek során az egyén egy már létező művet fogad be, s azt dolgozza fel. Ebben a terápiás folyamatban a művészeti alkotással kapcsolatban feljövő asszociációkkal dolgozik a résztvevő és a terapeuta. A passzív művészetterápiában megjelenhet irodalomi művekre, mint a mesékre, versekre, novellákra való reflektálás és asszociálás. Párhuzamot vehetünk észre saját magunk, rokonaink, barátaink és egyes szereplők között, vagy akár az olvasott történések adhatnak belátást életünkben megjelenő szituációkra. Gyakori azonban a zenékhez vagy akár a festményekhez történő kapcsolódás is.

Eszközei:

Mint már szó volt arról, a művészetterápia egy felettébb sokszínű módszer, melynek számos fajtájában próbálhatjuk ki magunkat:

Az alkotás tehát harmóniát hozhat az életünkbe, mert miközben belemerülünk egy ilyen tevékenységbe az érzéseink, gondolataink és szándékaink egy célra fókuszálnak. Ez segítheti a flow-élmény megélését is. A flow-élmény fogalmát Csíkszentmihályi vezette be a pszichológiába, ami azt jelenti, hogy elmerülünk egy olyan tevékenységbe, mely minket feltölt és örömet okoz számunkra.

 

Ne féljünk kísérletezni!

Ha mindennapjainkba szeretnénk bevinni a művészetet, ám nehezünkre esik választani, mit vagy hogyan alkossunk, az egyes művészeti ágakat akár párosíthatjuk is.

Ha nem tudjuk eldönteni, mit fessünk vagy rajzoljunk, elindíthatunk egy zenét és a hallgatása közben feljövő asszociációkat vethetjük papírra. Ugyanígy választhatunk egy verset vagy történetet, amit illusztrálni szeretnénk, vagy készíthetünk montázst két különböző hangulatú zenei élményről és így tovább.

Használhatjuk azokat az eszközöket, amelyek már rendelkezésünkre állnak. Lehetnek ezek egyszerű tollak, meglévő festékek vagy régi újságok. Ezzel megkönnyíthetjük magunk számára a folyamatot, sőt találékonyságunkat és kreativitásunkat még jobban tudjuk virágoztatni.

 

Felhasznált irodalom:

Belfiore, M. (1994). The group takes care of itself: Art therapy to prevent burnout. The Arts in Psychotherapy, 21, 119–126. https://doi.org/10.1016/0197-4556(94)90017-5

Chaiklin, S., & Wengrower, H. (2009). The art and science of dance/movement therapy: Life is dance (o. xxiii, 356). Routledge/Taylor & Francis Group.

Devine, D. K. (1970). A preliminary investigation of paintings by alcoholic men. American Journal of Art Therapy.

Fejes, R. (2017). A művészetterápia szerepe a serdülőkori depresszió kezelésében. Párbeszéd: Szociális munka folyóirat, 4(2).

Gyurkó Noémi – Farkas Judit: Művészetterápia IN: Kiss Anna-Farkas Judit-Kapitány-Fövény Máté: Addiktológiai zavarok pszichoterápiája Medicina, Budapest,2022., 361-379. o.

Hall, N. (1997), hivatkozza: Johnson, L. M. (2009) p. 295.

Juhász Z. (2016). Művészeti programok és művészetterápia börtön- környezetben. 12.

Kiss V. (2010). Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia. Iskolakultúra, 20(10), Article 10.

Nagy Á. (szerk.) (2008): Ifjúságügy. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

Skov, V. (2013). Art Therapy. Prevention Against the Development of Depression.

Van Lith, T. (2014). “Painting to Find my Spirit”: Art Making as the Vehicle to Find Meaning and Connection in the Mental Health Recovery Process. Journal of Spirituality in Mental Health, 16(1), 19–36. https://doi.org/10.1080/19349637.2013.864542

Van Lith, T. (2015). Art Making as a Mental Health Recovery Tool for Change and Coping. Art Therapy, 32(1), 5–12. https://doi.org/10.1080/07421656.2015.992826

 

Szerző: Farkas Alexandra Fruzsina