A történelem során a zene minden kultúrában fontos szerepet játszott, ősidők óta az ember életének része. De vajon miért találják az emberek olyan élvezetesnek és fontosnak a zenét?

A zene az agy egy ősi nyelvének tekinthető. Az első ehhez köthető eszközök – csontból készült furulyák, ütős hangszerek – több 10 ezer évvel megelőzik az írás megjelenését. A dallamok érdekessége, hogy az emberi agy termékei, azonban képesek megváltoztatni annak működését.

Fotó: Keszthelyi Réka

Az első írásos emlék, amely a muzsika testre gyakorolt hatását tárgyalja, 4000 éve született. Az ókori Kínában úgy találták, hogy a különböző dallamok jól-létet, belső harmóniát eredményeznek, azonban nem minden dal veszélytelen: az erkölcstelen zeneműveket károsnak tartották. A híres görög filozófus, Püthagorasz úgy gondolta, hogy a zenei elemek matematikailag kimutathatóan a világegyetem harmóniáját rejtik magukban. Később a 11. században arab orvosok megállapították, hogy a dallamok hasonlóan jelentenek gyógyírt a rossz hangulatra, mint a gyógyszerek a betegségekre. Talán ez is lehet az oka annak, hogy ezek az orvosok különféle hangszerek kíséretével végezték orvosi kezeléseiket. Rengeteg mítoszban, mondában, illetve a Bibliában is megjelenik a zene gyógyító ereje, de csak évszázadokkal később, 1975-ben tudták elkezdeni műszeresen is vizsgálni a muzsika izomlazító, légzés és pulzusszám csökkentő képességét.

Napjainkban ezeknek a kutatásoknak köszönhetően találkozhatunk a zene terápiás felhasználásával. Kórházi osztályokon, onkológiai közegben a zenehallgatás – egyéb kezelések melletti – fájdalomcsillapító, komfortérzetet növelő hatását alkalmazzák. Azonban fény derült arra is, hogy a zene számos más úton is segítheti életünket. Ennek következtében ma már rengeteg felhasználási területe van a zeneterápiának az addiktológiától kezdve az iskolákon át, az üzleti szféra színteréig.

Mi mindenre jó a zenehallgatás?

A zene átszövi az ember mindennapjait, olyan eszköz, amelyet a negatív érzelmek enyhítésére és a pozitív érzelmek fokozására használunk. Ezenkívül számos más funkciót is betölt az életünkben:

1. Támogathat a nehézségekkel való megküzdésben.

Azáltal, hogy a zene lendületet ad, illetve hogy eltereli a figyelmünket a fájdalmas élményről, átsegíthet minket nehezebb helyzeteken.

2. Boldogságot és relaxált állapotokat élhetünk át általa

Tipp: Egy stresszes nap után keress egy megnyugtató zeneszámot és add át magad az élménynek!

3. Hozzájárulhat identitásunk (=önazonosság, öntudat) alakításához

A csoportidentitás, a közös zenei ízlésen keresztüli valahova tartozás érzése által önmagunk meghatározása is formálódhat. Sőt kialakulhat egy barátság az alapján, hogy mindketten ugyanazt az előadót/műfajt/számot kedvelitek.

4. Segíthet az önvizsgálatban

Saját érzelmeink felismerésében, bizonyos szituációk értékelésében a zene jó irányadó lehet. Előfordulhat, hogy egy-egy zeneszám megfoghatóbbá teszi azokat a kusza érzéseket, amelyeket szavakba se tudnánk önteni.

5. Rendkívüli érzelmeket élhetünk át általa

Sokan számolnak be a zenehallgatás hatására olyan érzésekről, mintha „elhagynák a jelen világot”. Tolsztoj a Kreutzer szonáta című művében így jeleníti meg ezt az élményt: „A zene arra ösztönöz, hogy elfeledkezzem magamról, a valódi állapotomról valami más állapotba visz át, nem a magaméba. A zene hatása alatt úgy rémlik, azt érzem, amit voltaképp nem érzek, megértem, amit nem értek, meg bírom tenni, amit nem bírok…”. Ez is arra utal, hogy a zene erős pszichológiai reakciókat vált ki az emberekből. A zene az egyik legerősebb kiváltója az intenzív érzelmeknek, az alapérzelmektől kezdve az összetettebb érzelmekig.

6. A zene önterápiaként is szolgálhat

Ez történhet tudatos és tudattalan módon is. A zene azért lehet hatásos önterápiás eszköz, mert a dallamok segítenek a stressz, a düh és a depresszió csökkentésében. Emellett azáltal, hogy pozitív hangulatot idéz elő, motivál a probléma fókuszú megküzdés alkalmazására. Ezt megerősíti az a számos kutatás, amelyek mind bizonyították, hogy a legtöbb ember – mind a serdülők, mind a felnőttek és az idősek is azért hallgatnak leginkább zenét az életük folyamán, hogy a kellemetlen hangulataikat megváltoztassák.

7. A zene hatékony unaloműző

Kutatások kimutatták, hogy az emberek leginkább szórakozási céllal hallgatnak zenét, a mindennapi elfoglaltságaik (utazás, sportolás, munka, alvás, házimunka, házi feladat elvégzése és olvasás) mellett, ugyanis a preferált zene pozitív hangulatot kelt, így ezek a tevékenységek unalom vagy ingerültség nélkül végezhetőek.

8. A zenehallgatás javítja a memóriát

A dallamok – úgy, mint az illatok – hozzátapadnak fontos életeseményekhez, nehéz és boldog pillanatokhoz, és így őrződnek az emlékeinkben. Egy-egy dal előhívhatja ezeket az emlékeket, így a zene a memóriazavarok, a szellemi hanyatlás kezelésében is hatékony eszközként szolgálhat.

Fotó: Keszthelyi Réka

A zene hatásának háttere

A zene számos funkciót tölt be a mindennapjaink során, képes nehéz helyzeteken átsegíteni minket, miközben boldog és jelentős pillanataink kísérője, felerősítője. De vajon hogyan képes minderre?

Vizsgálatok kimutatták, hogy az erős érzéseket a ritmus váltja ki. A ritmikus lüktetés képes előidézni egy módosult tudatállapotot (alvás, meditáció, relaxáció, hipnózis és pszichoaktív szer használatakor jelenik meg ez a tudatállapot). A sámánok, akik a dallamok ezen lehetőségét használták ki, a sámándob segítségével képesek voltak transzba esni. Az ütős hangszerek nem csak a révület előidézésében játszhatnak szerepet, hanem energizáló hatással is bírnak, ritmikus összehangolódást tesznek lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az emberi test belső ritmusa – szívritmus, légzés – összehangolódik a zene lüktetésével, ez pedig érzelmeket és egy általános izgalmi állapotot válthat ki. Így a zeneterápiában sokszor használják ezeket a hangszereket depressziós klienseknél vagy akár szorongás esetén is. Bár azt gondolnánk, hogy a stresszt inkább nyugodt, relaxációt előidéző zenével lehet csak oldani, nem szabad elfeledkezni arról, hogy az emberi feszültségek is sokszínűek, így levezetésük is az.

Csíkszentmihályi Mihály – akihez a flow élmény koncepcióját kötjük – úgy vélekedett, hogy a zene, mivel egy rendezett impulzus, képes az elmében kialakult zűrzavart csökkenteni, így a szorongást is mérsékeli.

A zene segít távolságot teremteni a való világ negatív élményeitől, szomorúságaitól, félelmeitől. Segítségével az ember átgondolhatja a vele történteket, és akár nosztalgiába fordulhat szomorúsága. Ez lehet az egyik magyarázata annak, miért hallgat az ember szomorú dalokat. Egy másik magyarázat, hogy bizonyos tevékenységek nem javítják azonnal a hangulatot, hanem inkább hosszabb távon váltanak ki pozitív érzelmeket. Erre példa lehet a szomorú zene hallgatásával a negatív élményre való reflektálás. Ez rövid távon fokozhatja a melankóliát és a fájdalmas érzelmeket, de hosszú távon növeli a boldogságot és a jóllétet azáltal, hogy lehetővé teszi a hallgató számára, hogy megértse és tisztázza tapasztalatait a zene segítségével. Emellett a szomorú zene a régi emlékek felidézésében is segíthet.

Számos kutatás azonban kimutatta, hogy a negatív hangulathoz illő zene hallgatása olyan nem megfelelő hangulatszabályozási stratégia lehet, amely bizonyos esetekben állandósult negatív hangulathoz vezet.

A zene agyra gyakorolt hatása

Kutatások azt mutatták ki, hogy a zene iránti fogékonyságunk velünk született tulajdonság. Már 2 hónapos csecsemők is odafordultak a kellemes hangok felé, és elfordultak a kellemetlen zajoktól.

Az agyunk a zene legalapvetőbb jellemzőire reagál: a lassú tempó nyugalmat kelt, relaxáltabb állapotot idézhet elő, míg a gyors ritmus az izgalom és sürgetettség érzését keltheti, az érzelmek összetevőjeként ismert arousalra (éberségi és izgatottsági szintre) is hatással van. A mélyebb, lüktető hangokra, mint a basszus, kifejezetten érzékeny az ember. Csíkszentmihályi szerint ez a fajta ritmus azért vált ki erős érzelmi reakciót, mert arra az alapvető méhen belüli élményre emlékezteti az embert, amikor édesanyja szívverését hallotta.

 

Felhasznált szakirodalom  

1. Ashley, R. & Durbin, E. (2006). Music preferences, music listening, and mood regulation in pre-adolescence. Proceedings of the 9th International Conference on Music Perception and Cognition, August, 22-26, Bologna, Italy.
2. Behne, K (1997). The development of “musicerleben” in adolescence: How and why young people listen to music. In 1. Deliege & J.A. Sloboda (eds). Perception and cognition of music (pp. 143-59). Hove, UK: Psychology Press.
3. Blais-Rochette, C., & Miranda, D. (2016). Music-evoked autobiographical memories, emotion regulation, time perspective, and mental health. Musicae Scientiae, 20, 26- 52.
4. Curtis S. (1986). The effect of music on pain relief and relaxation of the terminally ill. Journal of Music Therapy;23(1):10-24.
5. Csépe, V. (2016). Zene, agy és egészség. In Falusi, A. (Ed). Zene és egészség (pp 24-42). Kossuth Kiadó Zrt.
6. Csíkszentmihályi, M. (1997). Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
7. DeNora, T. (1999). Music as a technology of the self. Poetics: Journal of Empirical Research on Literature, the Media, and the Arts, 26, 1-26.
8. Gabrielsson, A. (1991). Experiencing music. Canadian Journal of Research in Music Education, 33, 21-26.
9. Garrido, S., & Schubert, E. (2011b). Negative emotion in music: What is the attraction? A qualitative study. Empirical Musicology Review, 6(4), 214–230.
10. Greasley, A. E. & Lamont, A. M. (2006). Music preferences in adulthood: Why do we like the music we do? Proceedings of the 9 th International Conference on Music Perception and Cognition, August 22-26, Bologna, Italy.
11. Hanser, W. E., ter Bogt, T. F. M., Van den Tol, A. J. M., Mark, R. E., & Vingerhoets, A. J. J. M. (2016). Consolation through music: A survey study. Musicae Scientiae, 20, 122-137.
12. Harrer, R. (2003). Associations between light-harvesting complexes and Photosystem II from Marchantia polymorpha L. determined by two- and three-dimensional electron microscopy. Photosynthesis Research, 75(3), 249–258. DOI: 10.1023/a:1023952832255
13. Hays, T. & Minichiello, V. (2005). The meanings of music in the lives of older people: A qualitative study. Psychology of Music, 33, 437-451.
14. Henry, N., Kayser, D., Egermann, H. (2021). Music in Mood Regulation and Coping Orientations in Response to COVID-19 Lockdown Measures Within the United Kingdom. Psychol. 12:647879. doi: 10.3389/fpsyg.2021.647879
15. Kenny, D. T., & Faunce, G. (2004). The impact of group singing on mood, coping and perceived pain in chronic pain patients attending a multidisciplinary pain clinic. Journal of Music Therapy, 16(3), 241-58.
16. Konta Ildikó & Zsolnai Anikó (2002). A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
17. Kuntsche, E., Le Mével, L., & Berson, I. (2016). Development of the four-dimensional Motives for Listening to Music Questionnaire (MLMQ) and associations with health and social issues among adolescents. Psychology of Music, 44, 219-233.
18. Larson, R (1995). Secrets in the bedroom: Adolescents’ private use of media. Journal of Youth and Adolescence, 24(5), 535-49.
19. Malina János (2007). Zenével a zavarok ellen. Ponticulus Hungaricus, 11(6), 92–95.
20. Miranda, D., Gaudreau, P., Debrosse, R., Morizot, J., & Kirmayer, L. J. (2012). Music listening and mental health: Variations on internalizing psychopathology. In R. MacDonald, G. Freutz, & L. Mitchell (Eds.), Music, health, and wellbeing (pp. 513–529). Oxford, UK: Oxford University Press.
21. Naz, S., Khan, M., Kazmi, F., Bibi, H. (2019). Music as Mood Regulatory Strategy among Adults and Adolescents. Bahria Journal of Professional Psychology, 18, 1-20.
22. Ruud, E. (1997). Music and the quality of life. Nordic Journal of Music Therapy, 6(2), 86-97.
23. Sloboda, A. (1992). Empirical studies of emotional response to music. In M.R. Jones & S. Holleran (eds), Cognitive bases of musical communication (pp. 33-45). Washington, DC: American PsychologicalAssociation.
24. van Goethem, A., and Sloboda, J. (2011). The functions of music for affect regulation. Sci. 15, 208–228. doi: 10.1177/10298649114 01174
25. Vas, B. (2015). Zenepszichológia tankönyv. Pécs: Pécsi Tudományegyetemi Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet.
26. Västfjäll, D., Juslin, P. N., & Hartig, T. (2012). Music, subjective wellbeing, and health: The role of everyday emotions. In R. MacDonald, G. Freutz, & L. Mitchell (Eds.), Music, health, and wellbeing (pp. 405–423). Oxford, UK: Oxford University Press.
27. Weinberger, N. M. (2006). Music And The Brain. Scientific American, 16(3s), 36–43. doi:10.1038/scientificamerican0906-36sp
28. Unwin, M. M., Kenny, D. T., & Davis, P.J. (2002). The effects of group singing on mood. Psychology of Music, 30, 175-185.

Szerző: Kostyál Panna