Előfordulhat, hogy úgy érezzük, összecsapnak fejünk felett a hullámok. Ilyenkor mérhetetlenül elkeseredhetünk, kilátástalannak vélhetjük az aktuális helyzetet. Ez a cikk arról szól, mit tehetünk önmagunkért vagy egy barátunkért, hozzátartozónkért, ha azt látjuk, hogy hasonló gonddal küzd.
Az életutunk során különböző fejlődési szakaszokon megyünk keresztül. A felnőtté válás legkritikusabb része a serdülőkor, hiszen – bár egész életünkben fejlődik, változhat – ekkor alakul ki identitásunk, én-azonosságunk, vagyis a saját magunkról mint egyedi személyről alkotott képünk. (Lényegében az arra a kérdésre adott válasz, hogy „Ki vagyok én?”) Ennek során meghatározó események történnek, elindul a családról való leválás, megkezdődnek az első együtt járások, párkapcsolatok alakulnak ki, körvonalazódik a pályaválasztás stb. Mindez megterheli a kialakuló személyiséget, ráadásul ebben az időszakban az önértékelés is sokaknál alapvetően alacsony szintű. Ha az általános problémákon kívül további nehézségek lépnek fel, a megküzdőképességünk összeomolhat.
A stressz hétköznapi jelenség, ami a ránk nehezedő nyomás, a bennünket érő kihívások hatására alakul ki. Ideális esetben épp annyi kihívás ér bennünket, amivel még meg tudunk küzdeni. Stressz hatására az emberi szervezet adrenalint termel, ami maximális sebességre pörgeti az agyat és a testet. Felgyorsul a véráramlásunk, gyorsabbá válik a gondolkodásuk, nő az izomerőnk és gyorsulnak a reakcióink is. Mindez motiválhat és képessé tehet bennünket arra, hogy krízishelyzetekben jó megoldásokat találjunk, a legjobbat hozzuk ki magunkból. Amikor meg tudunk birkózni egy stresszhelyzettel, és a nehézségek leküzdése a fejlődésünket szolgálja (pl. ügyesebbek, okosabbak leszünk, az önértékelésünk nő), akkor jó stresszről beszélünk.
A stressztűrő képessége mindenkinek jelentős mértékben változó. A stresszhelyzetek az örömtől a szorongáson, a haragon, az elkedvetlenedésen át a depresszióig sokféle érzelmi reakciót kiválthatnak. Ha egy stresszhelyzet tartósan fennáll, akkor a stresszel való megküzdésünk eredményességétől függően bármelyik, fent említett negatív érzelmi állapotba belekerülhetünk. Különösen nagy stresszhatást jelenthetnek azok a dolgok, amelyek kiszámíthatatlanok, erőteljesek, súlyosak, elkerülhetetlenek, ismeretlenek, kivédhetetlenek (pl. szülő munkanélkülivé válása; idegen városba, országba költözés; súlyos baleset stb.). Ezekben az esetekben negatív stresszről beszélünk.
Fotó: Főfai Alexandra
Az életünk különböző területein bekövetkezett kudarcélmény következménye lehet szorongás, depresszió, pszichoaktív szerhasználat (gyakori alkohol-, kábítószerhasználat), viselkedészavar (szélsőségesen agresszív magatartás, csavargás, szökés), öngyilkossággal kapcsolatos fantáziák és öngyilkosság (befejezett és erre irányuló kísérletek).
A negatív stresszre a szorongás a leggyakoribb válasz. A szorongás normálisan megjelenik változások, új élmények, új helyzetek, identitáskeresés, kudarcélmény, veszteségek során. Az enyhe szorongás kezelésére is figyelmet kell fordítani, hogy ne alakuljanak ki súlyosabb állapotok. A kezeletlen szorongás komolyabb kórképekben megmutatkozhat, mint például a pánikbetegség vagy különböző fóbiák stb. A kóros szorongás lehet állandóan jelenlevő feszültség, de hirtelen, váratlan, drámai erősségű is, mint a pánikroham esetében.
Depresszió akkor alakul ki stressz hatására, ha az ember olyan élethelyzetbe kerül, amelynek megoldására nem képes, vagy úgy véli, hogy nem képes. Ekkor a szükséges énerő csökkenni kezd, a szorongás pedig egyre erősödik. Amikor már biztosnak látszik, hogy az egyén nem tudja megoldani a stresszt kiváltó helyzetet, feladja a harcot, és kialakul a depresszió. Különösen nagy vagy hirtelen jött stresszhelyzet (pl. veszteségélmény) hatására is jelentkezhet.
A depresszió hátterében állhatnak egyéb okok is: Biológiai: ha az agy kémiai egyensúlya felborul. Genetikai: ha a rokonok között volt depressziós. Szociális: ha a szülő depresszióval küzd. Ez az élethelyzet önkéntelenül is mintát jelent a gyerek számára.Ha ezek fennállnak, az természetesen nem jelenti azt, hogy mindenképpen depressziós lesz az egyén.
Fontos tudni, hogy a szomorúság, a hétköznapi és múló jellegű depresszív érzések nem egyenlőek a depresszióval!
Az életünkben felmerülő új helyzetek, kihívások folyamatos alkalmazkodást követelnek meg. Ebben támogatni és segíteni tudnak a családtagok, a barátok, a közelálló személyek. Ha az adott helyzethez nem sikerül megfelelően igazodni, súlyosabb esetekben megjelenhetnek olyan hibás vagy elégtelen megoldási formák, mint az öngyilkossági szándék vagy akár az öngyilkosság/kísérlet is.
MIT TEHETÜNK, HA AZT VESSZÜK ÉSZRE, HOGY BARÁTUNK VAGY DIÁKTÁRSUNK BAJBAN VAN?
Az információs kiadvány és a hozzá kapcsolódó Mozaik Kortárssegítő Program az Európai Unió által társfinanszírozott EFOP-1.8.7-16-2017-00012 azonosítószámú projekt keretén belül valósult meg.
MIT TEHETÜNK, HA AZT VESSZÜK ÉSZRE, HOGY A SZORONGÁS ELURALKODOTT RAJTUNK?
Önszuggeszció, azaz a saját lelki befolyásolás mint pozitív megküzdési mód
Ennek a módszernek a központi eleme a bennünk lévő remény fenntartása. A hit, az önmeggyőzés óriási erővel bír, csodákra képes – akár negatív, akár pozitív értelemben.
A negatív gondolatok negatív érzelmi állapotokhoz vezetnek. De ha egy negatív gondolatot megkérdőjelezünk, vagy kételkedve viszonyulunk hozzá, pozitív irányba változtathatjuk meg agyunk és testünk állapotát.
Ma szerencsétlen napom volt, de nem hiszem, hogy a hét többi napja is ilyen lesz.
Ugyanez történik pozitív gondolkodás esetén. Éppen ezért fontos, hogy az esetlegesen kedvezőtlen történések ellenére is optimistán, derűlátóan gondolkodjunk, a jót várjuk, bizakodóak és reménytelik legyünk. Fejezzük ki, mondjuk ki pozitív érzéseinket, vegyük észre a szépet! Mindez ugyanannyi energiát igényel, mint a pesszimista, borúlátó hozzáállás, csak sokkal hasznosabb, előnyösebb számunkra.
A pozitív gondolkodást segítheti, ha nem a távoli jövőre, hanem mindig csak az adott napra koncentrálunk.
EGY ÚJABB DERŰS NAP
A nap kezdetén határozd el, hogy az elkövetkezendő 24 órában a pozitív dolgokat fogod előnyben részesíteni, és a hozzáállásod is pozitív lesz! Nem kell hosszútávon gondolkodnod, csak a mai napra koncentrálj!– A jó dolgokra összpontosíts, akkor is, ha azok kicsinek tűnnek!
– Kerüld a SOHA és a MINDIG kifejezéseket!
„Nekem soha semmi nem sikerül.”, „Mindig elszúrom a dolgokat.” – Ha kerülöd a soha és mindig kifejezéseket, nagyobb lehetőséget hagysz magadnak a bizakodásra, és könnyebb erősítened azt a szemléletet, hogy az aktuális problémákat nem általánosítod.
– Amikor észreveszed, vagy jelzik feléd, hogy negatívan állsz valamihez, mondd magadnak, hogy STOP! Ne a negatívumokra, hanem a lehetőségekre figyelj! A gondolataidat fordítsd át valami pozitívba!
– Találd meg a humort a rossz helyzetekben is!
A humor és a vicc az ártalmas feszültségeket fordítja át pozitívvá, a nevetés pedig megszabadít tőlük, mivel feszültségoldó hatással bír. Törekedj arra, hogy az ne másokat kigúnyoló, ellenséges, azaz szarkasztikus humor legyen!
– A felmerülő problémákat kezeld megoldásközpontúan!
Ez azt jelenti, hogy a problémára úgy tekintesz, mint egy aktuális feladatra, amelynek meg kell találni egy lehetséges megoldását.
– Állj pozitívan másokhoz!
Ezzel jó benyomást keltesz bennük, és nagy valószínűséggel ők is így fognak reagálni. A negatív hozzáállás szinte biztosan negatív viszontválaszt fog eredményezni.
– Mosolyogj rá valakire, akivel kapcsolatba kerülsz aznap!
(Például osztálytárs, pénztáros, barát, családtag stb.) A mosoly is egyfajta pozitív viszonyulás, ami szinte azonnal, szavak nélkül mindenki által olvashatóvá válik, és a viszontválasz is jellemzően ugyanilyen gyors, általános és kedvező.
– Készítsd el, hallgasd a saját lejátszási listádat a kedvenc zenéiddel!
– Pihenj, kapcsolódj ki, nézz meg egy vígjátékot, olvass egy jó könyvet, vagy találkozz a barátaiddal!
Ez tulajdonképpen a lelki egészséged energiatartályának feltöltését szolgálja, hiszen nemcsak fizikai pihenésre van szükségünk, hanem lelki-szellemi pihenésre, ún. rekreációra is.
– Sportolj!
– Ha van olyan kiemelt, jó ügy, amit szívesen támogatnál, tegyél érte rendszeresen (pl. hetente).
Az önkéntesség, önzetlen cselekedet pozitív hatású. (Például állatmenhelyen kutyát sétáltatni; összeszedni az utcádban a szemetet; elvinni a kinőtt, megunt ruhákat, tárgyakat egy gyűjtőhelyre; mesét olvasni egy kórház gyerekosztályán, ahol erre igény van; vért adni stb.)
– A nap végén, minden este gondolj egy pozitív, örömteli, sikeres dologra, ami aznap történt veled! Ha ezt minden nap le is jegyzeteled, és a későbbiekben visszaolvasod, a jövőben is pozitív hatással bír.
– Légy türelmes!
Amit éveken át ugyanúgy csináltunk, azt nehéz munka és hosszú idő megváltoztatni, mivel berögzült szokásunkká válik. De ha kellő ideig gyakorolunk egy másfajta hozzáállást, a régi felülíródik, és az új válik majd automatikussá. Amit beprogramozunk az agyunkba, az azt fogja majd végrehajtani. Koncentrálj mindig csak a mai napra, hogy az egy újabb derűs nap lehessen!
Az alábbiakban pécsi középiskolások motiváló tanácsait, gondolatait, általuk gyűjtött idézeteket, zenéket ajánljuk
Fotó: Főfai Alexandra
Szerintem manapság túl negatívak vagyunk, nem látjuk meg a jót. Ritkán hallom azt, hogy: »Hú, képzeld, a múltkor odajött az egyik ember, segített, mert elestem«. Hanem azt mondják: »Képzeld, a múltkor elestem«. Mindig a negatívat. Az emberek szeretik mesélni, hogy nekik milyen rossz. Szerintem, ha pozitívabban néznénk a dolgokat, lehetne ez valami mozgatórugó.
Az életed a TE történeted. Megérdemled, hogy boldog folytatást írj magadnak.
Meg tudom csinálni, mert meg akarom csinálni.
Segítséget kérni/elfogadni nem ciki.
Ha elrontottad, kijavíthatod.
Ha megbántottad, bocsánatot kérhetsz, jóváteheted.
A szüleim elváltak, és ott is mindig az volt a probléma, hogy nem beszéltek meg semmit. Amikor a barátommal összejöttem, akkor leszögeztem, hogy minden kicsi, szar problémát beszéljünk meg rögtön, ne az legyen, hogy amikor betelik a pohár, akkor van az, hogy »Te mekkora egy szarházi vagy, akkor most szétmegyünk! «, meg ilyenek. Inkább beszéljük meg frissen, mint amikor kihűl, és akkor azt forrósítjuk föl, és akkor vége mindennek.
Legjobb, ha az ember megbeszéli, meg tudja valakivel beszélni, és akkor nem az lesz, hogy püföli a falat.
Egy megfelelési kényszer van az emberekben. Elkezdik szekálni egymást, rátesznek egy lapáttal, ezzel teljesen szét tudják rombolni az ember önértékelését, önbizalmát, meg a magáról alkotott képét is. Ilyen helyzetekben próbálok átkerülni egy másik közösségbe, kiszakadni abból a környezetből, hogy ezen túl tudjak lépni.
Szerintem a sportolás is tök jó… Levezetem a feszültséget.
Fölkapom a kutyámat, és elmegyek pár órára sétálni, akárhova.
Csak simán elengedem a dolgokat. Átgondolom, hogy ez most nem fontos, és elengedem.
Bemegyek a szobába, eldőlök, és úgy fekszem, ahogy eldőltem. Jó semmit nem csinálni, és csak lenni egy ideig.
Néha rajzolni kezdek.
Elmegyek valahová sétálni.
Sokan vannak, akik szerintem úgy gondolják, hogy egy kortárs jobban megérti az adott helyzetet, abból kiindulva, hogy »Anya, te úgysem érted!«. Pedig aztán nekem is anyám minden témából a topon van. Rendszeresen rá kell jönnöm, hogy jóval többet ért, mint én. Úgyhogy én nagyon sok mindent anyuval megbeszélek.
Szoktam zenét hallgatni, és akkor hangosan énekelek.
Hogyha feszült vagyok, akkor zenét hallgatok. Igazából mindegyik meg tud nyugtatni az adott pillanatban.
Életem legnagyobb eredményének azt tartom, hogy összhangban tudok élni önmagammal, hogy képes vagyok elfogadni magam és a mások hiányosságait. Távolról sem vagyok az az ember, aki szeretnék lenni, de beláttam, hogy nem is vagyok olyan nagyon »hibás«. Audrey Hepburn
13+1 reménydal
Harry Styles: Treat People With Kindness
Follow The Flow: Nem tudja senki
The Boss Hoss: Little Help ft. Mimi & Josy
Intim Torna Illegál: Nem adom fel
Punnany Massif & AM:PM Music: Élvezd
Kowalsky Meg a Vega feat. Ganxta Zolee: Ennyi csak
Natasha Bedingfield: Unwritten
Ladánybene 27: Ha van még a világon
Forrás: Atkinson, R. C. – Hilgard, E. (2005). Pszichológia, Budapest: Osiris Kiadó Bagdy E. – Pap J. (2011). Ma még nem nevettem, Budapest: Kulcslyuk Kiadó Bagdy E. (2013). Pszichofitness – kacagás-kocogás-lazítás, Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, l’Hartmann Kiadó Butollo, W. (1996). A szorongás – erő, Budapest: Európa Könyvkiadó Dr. Berghammer R. – Dr. Zsombók T. (2004). Szorongás, depresszió, Budapest: B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. Csóti, M. (2006). Gyermekkori szorongás, iskolafóbia, pánikrohamok, Budapest: Pro Die Kiadó Dr. Davidson, J. – Dreher, H. (2005). A szorongás öt arca, Pécs: Pécsi Direkt Kft. Alexandra kiadója Dr. Sharpe, R. (1998) Hogyan győzzük le szorongásunkat?, Debrecen: Kinizsi Kiadó Turner, T. (2003). Szorongás, Budapest: Lélekben Otthon Kiadó és Szolgáltató Bt. Prof. Wilkinson, G. (1999). A stressz In: Családi orvoskalauz, Budapest: Pannonica Kiadó
Szerzők: Máté Zsolt, Néczin Katalin
és MOZAIK Kortárssegítő Program diákjai: B. Lilla, Cs. Rita, F. Sándor, J. Dzsenifer, P. Bence, P. Csenge, S. Bence, Sz. Imola
