A sikeres drogprevenció ma már jóval többről szól, mint a tábla előtt álló rendőrről, aki elmondja, hogy melyik drog miért rossz. A hosszútávú programoknak lehet csak sikere, ezeknek azonban ára van, amire az iskoláknak nincs pénzük, a civilek pedig tartanák ingyen, de alig kapnak állami támogatást. A kormány ráadásul szinte teljesíthetetlen szakmai feltételekhez köti az iskolai drogprevenciót, de valójában senki sem ellenőrzi, hogy ezt betartják -e. Az igazgatók inkább hívják a szomszéd szobából a védőnőt, ő legalább ingyen van.

“Az elmúlt két évben egyszer jöttek ki a rendőrségtől erről a témáról beszélni, és az is elég snassz és általános volt. A gyerekek maguk többet tudtak, mint az előadók” – az egyik vidéki szakközépiskola tanárnője így látja saját iskolájában a drogprevenciót. Szerinte a klasszikus prevenciónak már egyébként is leáldozott, “nyakig ül az iskola a szarban, nem lehet megelőzni, hogy a gyerekek kipróbálják a drogokat. A nem ennyire problémás iskolákban talán még érdemes, de az olyan helyeken, mint ahol én is tanítok, ott már nem”.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nemrégiben arról írt: olyan rossz állapotban van az iskolai drogmegelőzés, olyan kevés civil szervezet tud ezzel foglalkozni, hogy az iskolaigazgatók jobb híján a szcientológusokat is beengedik előadásokat tartani. Akkor az egyik általános iskolai igazgató az Abcúgnak arra panaszkodott: nem tud igazán válogatni, ezért fanyalodik például vallási szervezetekre. “Alig működik a kábítószerügyi egyeztető fórum, nincsenek pályázatok, nincsenek nagyon szervezetek, akik jönnének előadást tartani” – mondta.

Abban, hogy egyre kevesebb a civil drogprevenciós program, nagy szerepe van egy 2012-es rendeletnek, ami előírja, hogy csak az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) által kiadott szakmai ajánlás birtokában szabad ilyen előadást tartani az iskolákban. Ezt megszerezni azonban a civilek szerint nagyon nehéz. A feltételek szigorúak, 2014-ben összesen kilenc program kapta meg az ajánlást. A pécsi Drogprevenciós Munkacsoportnak például most sikerült ezt megszerezni, igaz csak másodszorra, mert az első sikertelen pályázatuk után fellebbeztek.

Máté Zsolt, a Drogprevenciós Munkacsoport szakmai koordinátora szerint annak ellenére, hogy csak az OEFI ajánlással lehetne iskolai drogprevenciós programot működtetni, az iskolaigazgatók ezzel nem tőrödnek, többségük nem is tud erről semmit, örülnek, ha valaki megjelenik náluk, és megtartja az előadást. A szakmai vezető úgy tudja: jelenleg összesen 14 szervezetnek van ajánlása az országban, tehát hivatalosan ennyinek kellene az iskolai drogprevenciós tevékenységet lefednie, de ez lehetetlen. Baranya megyében például a munkacsoport az egyetlen, akiket elvileg hívni lehet.

Hiába szerezték meg az ajánlást, ez önmagában semmit sem ér. Ha nem nyernek pályázati pénzt, nem tudnak előadást tartani az iskolákban, mert a Drogprevenciós Munkacsoportnak erre nincs kerete, ahogy az iskoláknak sincs. Az ő programjuk több mint kétmillió forintba kerül, ez összesen tíz hónapra elég, benne van többek között az utazási költség, a pedagógusok képzésének ára és a trénerek órabére is. Egy-egy órát szívességi alapon ingyen tartanak, de Zsolt szerint a hosszútávú, egymásra épülő programnak van igazi értelme.

“Teljes a tanácstalanság és az alulfinanszírozottság. Miközben felülről azt kommunikálják, hogy milyen sok pénz megy el a drogprevencióra, nem látni ennek nyomát. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon sok program állíthatja magáról, hogy drogprevenciós tevékenységet végez, de az kérdéses, hogy ezek mennyire felelnek meg a szakmai elvárásoknak. Lehet, hogy amit éppen nagy lelkesen – egyébként teljesen jó szándékúan – megvalósítanak, arról régóta tudott, hogy bizonyítottan hatástalan vagy jobb esetben a hatásosságáról semmiféle bizonyíték nincs – mondja Máté Zsolt.

Civil szervezetek szerint nem azzal van a gond, hogy felállítottak egy szakmai normát. Az ugyanis régi igény volt, hogy szűrjék, kik tarthatnak drogprevenciót iskolásoknak. A baj azzal van, hogy iszonyú sok energiát és munkát jelent az ajánlás megszerzése. Ezért voltak olyan szervezetek, akik inkább úgy döntöttek: meg sem próbálják megírni a pályázatot, mert nincs rá kapacitásuk. Akik mégis megszerezték, náluk problémát jelent, hogy a befektetett munka nincs arányban azzal, hogy mennyi pénz jut a programjukra – mondta az Abcúgnak Barna Erika, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének (MADÁSZSZ) elnökségi tagja.

Szerinte a jelenlegi rendszer teljesen áttekinthetetlen. Az ellenőrzés is teljesen megoldatlan, nem tudni, hogy figyeli-e egyáltalán valaki, hogy az adott programnak van-e ajánlása, ahogy az sem világos, milyen szankciója van annak, ha valaki e nélkül tart felvilágosítást. Erika szerint ha holnaptól mindenki betartaná ezt az előírást, akkor nem lenne országos szinten iskolai prevenció. A jelenlegi káoszt jól jelzi az az eset, amikor maga a KLIK ajánlott az iskolaigazgatónak olyan drogprevenciós programot, ami nem rendelkezett az OEFI ajánlással.

“A rendszerben tapasztalható zavarok miatt létrejön egy vákuum, amin keresztül teljesen simán bejutnak az iskolákba olyan szervezetek, mint például a szcientológusok. Nekik van pénzük, nem kell pályázati forrásra várniuk, van egy erős marketingjük, mellé komoly ideológiai célkitűzésük, míg a valóban hozzáértő és szakmailag teljesen korrekt programoknak az ajánlásért vagy pályázati pénzekért kell küzdeniük” – mondja Barna Erika.

Erika gyakran beszél a témáról a tanárokkal, és ő azt látja, hogy nagyon szeretnék, hogy legyenek normális programok. De azokat a pedagógusokat is megérti, akiknek sokkal egyszerűbb megkérni a védőnőt, vagy a volt rendőrt, hogy tartsa meg az előadást, aztán le van tudva ez a dolog. Szerinte borzasztóan el vannak fáradva az iskolák, annyi bajuk és nehézségük van, megköti a kezüket a KLIK miatti alárendeltség, sokadik problémájuk, hogy éppen tart-e valaki, és ha igen, milyen minőségű előadást a drogokról a gyerekeknek. A legtöbb iskolában éppen ezek miatt, csak akkor kerül elő a téma, amikor már megvan a baj. Drogozott a gyerek, és a mentő vitte el, vagy a szülők jelzik, hogy valaki drogot árul az iskolában, ilyenkor van az, hogy azonnal jöjjön valaki, és beszéljen a gyerekekkel erről.

“Ma már nem az a hatékony módszer, ami húsz-harminc évvel ezelőtt volt, hogy bemegy valaki az osztályba, felsorolja a kábítószer fajtáit, és elmondja, hogy melyik miért rossz. Kortárs segítés kell, drámajáték, önismereti fejlesztés. A folyamatos foglalkozásnak és programoknak van értelme. A drogprevenció nem arra van kitalálva, hogy amikor már gyanús valami az iskolában, akkor gyorsan jönnek” – mondja Erika.

Az egyik miskolci középiskolában is a védőnőt, vagy a korábban rendőrként dolgozó bűnmegelőzési tanácsadó kollégát hívják, és meg is vannak vele elégedve. Korábban az igazgató is folyamatosan kapta a leveleket olyanoktól, akik szívesen jöttek volna drogprevenciós előadást tartani, de “mi mindig inkább az ÁNTSZ-től kértük, hogy jöjjenek, nem a magáncégektől”. Az igazgató azt mondja: ők sosem kerestek meg külön civil szervezeteket, sose fizettek ilyenért, de nem is lenne rá pénzük, a KLIK ugyanis nem ad, “még az alapfeladatokra is alig”.

A civilek szerint nem a legjobb megoldás, ha volt rendőrök beszélnek a gyerekeknek a kábítószerről, hiszen mi történik akkor, ha az előadáson az egyik gyerek bevallja, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. Ilyenkor kötelessége-e hivatalból feljelentést tenni, vagy elindítania egy belső nyomozást az iskolában. A védőnők nagyon fontos szereplői az iskoláknak, de itt is ugyanaz a kérdés merül fel: milyen gyakorlatuk és tudásuk van az addiktológia területéről, mennyire naprakészek az információik a legújabb drogokról, mennyire tudnak hasznos választ adni a gyerekekben felmerülő kérdésekre.

“Nekük a kerülettel van együttműködésünk, ami azt jelenti, hogy ingyenesen biztosít ilyen előadásokat. Tavaly két ilyen alkalom is volt” – mesélte egy fővárosi középiskola igazgatója. Ezen kívül az iskolában van iskolaorvos, védőnő, akik minden évben tartanak egészségnapot. Ezen olyan témákról beszélgetnek a gyerekekkel, mint az alkoholizmus, a szexuális úton terjedő betegségek és a drogprevenció.

“Én rengetek ilyen emailt kapok, olyanoktól, akik szívesen jönnének előadást tartani, nem csak drog témában. Szerintem nagyon kényelmes és olcsó védekezés azt mondani, hogy annyira nem jelentkezik senki, hogy az igazgatók rákényszerülnek a szcientológusok beengedésére. Harminc éve vagyok a pályán, mindig meg lehetett találni azokat a szervezeteket, akikkel együtt lehetett működni. Aki azt mondja, hogy ma már nincsenek ilyenek, az nem járt utána eléggé”.

Az eredeti cikket az Abcug.hu oldalon olvashatod!