A szenvdélybetegség kialakulásának rizikófaktorai

A drogokkal kapcsolatos jogi szabályozások

Addiktológiai  szociális munka

A pszichoaktív anyagok hatásai és ártalmai (.ppt) 5.5MB

Drog és hepatitis
Dr. Szemelyácz János
INDIT Közalapítvány/Baranya Megyei Drogambulancia
Eger
2006. szeptember 15-16.
A kezelés/rehabilitáció indikációjának változása
A HIV megjelenése
Költséghatékony megközelítések fontossága
A csak absztinencia-orientált kezelések elsődlegességének tarthatatlansága
Ártalomcsökkentő szemlélet kialakulása/erősödése
Hatékonyságvizsgálatok/Kezelésben-maradás (legfontosabb a „bármilyen” kezelésben eltöltött idő hossza – a kezelésben lévő droghasználó kevesebb ártalmat „termel”)

Addiktológia
dr. Szemelyácz János
INDIT Közalapítvány
Baranya Megyei Drogambulancia
7623 Pécs, Szendrey J. 6.
e-mail: szemjan@indit.hu
www.indit.hu

Integrált terápiás rendszerek
Az integrált rendszer nem csak egymásra épülő kezelési formákat és intézményeket jelent, hanem a szenvedélybetegségről való komplex gondolkodást (addikció széles spektruma, kereszttolerancia, kettős dg., utógondozás, önsegítő csoportok, gyógyszer, pszichoterápia, szocioterápia)
multidiszciplináris munkacsoportok (szakemberek, talpra állt szenvedélybetegek)

A SZENVEDÉLYBETEGSÉG KIALAKULÁSA
BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI, SZOCIÁLIS RIZIKÓFAKTOROK
BIOLÓGIAI RIZIKÓFAKTOROK
„ Az addikció multikauzális eredetű, melynek bio-pszicho-szociális okai, hatótényezői mellett erős kulturális hatások is érvényesülnek. A pszichoaktív-anyag használatot egyetlen okra, vagy okcsoportra nem lehet visszavezetni, csak az egyes tényezők erősebb vagy gyengébb hatásáról beszélhetünk.” /Rácz. 2001./

Biológia markerek:
dopaminreceptorok öröklődése
Neurofiziológiai jellemzők:

Az addiktológia szociális munka
Szenvedélybetegekkel végzett szociális munka
FEJEZETEK:
Az addiktológiai szociális munka története
Az addiktológiai szociális munka létrejöttének okai
Drog, intoxikáció, szűrés
Megelőzés, ártalomcsökkentés
Család és iskola
Kortársak, sorstársak
Addiktológiai terápiás közösségek
A felépülés dinamikája

Az addiktológiai szociális munka története
1940. Gladys Price: alkoholistákkal végzett szociális munka:
kodependencia

A pszichoaktív anyagok hatásai és ártalmai
A legális és illegális kábítószerek formái, hatásai; biológiai, pszichológiai és szociális negatív következményei
Legális vagy illegális?
Kulturális hagyományok
Adott ország drogpolitikája
„veszélyesség”, illetve az okozott negatív hatásoktól független

Bio-pszicho-szociális ártalmak, hatások
Idői dimenzió (rövid- ill. hosszútávú hatás)
Fizikai, biológiai
Pszichológiai
Szociális (társadalmi, családi, munkahelyi, iskolai)

Pszichoaktív szerek osztályozása

I. A Nemzeti Stratégia

A Magyar Köztársaság Kormánya 2000. július 4.-én egyhangúan, az Országgyűlés 2000 .december 5.-én nagy többséggel fogadta el a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében” című dokumentumot. A program meghatározza az alapcélokat és értékeket, megfogalmazza a stratégiai fejlesztés fő irányait, eligazítást ad a színterek és szereplők számára a stratégiában foglaltak megvalósítására vonatkozóan. Egységes társadalmi konszenzus kialakítását szorgalmazza a kábítószer-probléma megközelítését és megfogalmazását illetően, aktivizálni kívánja az önkormányzatok, a döntéshozó szervek, a civil szervezetek és a helyi közösségek tagjait, valamint szolgálja az Európai Uniós csatlakozás és a nemzetközi együttműködés érdekeit.

A Nemzeti Stratégia kulcsszerepet szán a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumoknak. Ezekben a bizottságokban a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és a terápia világának szereplői, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselői.
Ezek a bizottságok gyűjtik össze a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozzák a változásokat, meghatározzák a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítják a közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit, egyben pedig a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat is nyilvántartják. Biztosítják a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség számára. Évenként tervet készítenek a helyi feladatokról – összhangban a Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel -, majd év végén beszámolót készítenek az elvégzett munkáról.