A projekt címe: A Baranya megyében működő Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok dolgozóinak képzése

EMIR azonosító szám: HEFOP-2.2.1-P.-2004-10-0012/4.0

A projekt megvalósítás kezdetének időpontja: 2005. 09. 01.

A projekt befejezésének időpontja: 2007. 04. 30.

Rövid összefoglaló:
A projekt célja, hogy a Baranya megyében működő Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok dolgozóit képzésben részesítsük, aminek segítségével napi munkájuk során hatékonyan elősegítik a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növekedését.

A projekt közvetlen célcsoportja a szolgálatoknál dolgozó szakemberek, a közvetett célcsoportja pedig a megyében élő különböző vagy halmozottan hátrányos helyzetű csoportok.

A képzéseket a pályázó szervezet és partnerei bonyolítják le Pécsett. A projekt ideje alatt a szakemberek számára kézikönyveket, a hátrányos helyzetű csoportok részére pedig szóróanyagokat készítünk, amik a fent megjelölt cél elérését segítik elő.

A projekt végére 270 szakember végezi el a képzést, a közvetett célcsoport tagjai közül pedig 2008-ra 600 főnél áll be pozitív változás.
A projektet egy szakmai konferencia zárja, ahol a szakemberek részére bemutatjuk a kialakított modellt és az elért eredményeket is.

A pályázó teljes neve:
Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító-, Foglalkoztató Közalapítvány

A projekt általános és konkrét célja:
A projekt a Dél-Dunántúli Régióban, Baranya megye 3 non-profit szervezetének együttműködésével valósul meg, melynek előnye, hogy a konzorciumi tagok, illetve azok szakemberei a térségben saját munkaterületükön (szenvedélybetegek ellátása, szociális- és gyermekjóléti alapellátás, munka-erőpiaci szolgáltatás nyújtása) számos innovatív tevékenység megvalósításában rendelkeznek több éves tapasztalattal, ezek révén az egyes intézmények komplex, modell-értékű intézményrendszerekké váltak.

Ismeretes, hogy a rendszerváltást követően az ország gazdasági-földrajzi térképe átalakult, amely együtt járt a korábban fejlett vidéki iparvidékek súlyos gazdasági-foglalkoztatási válságával. Baranya jellemzően azon területek közé sorolható, ahol a leggyorsabban és legdrámaibban jelentkeztek ezek a folyamatok. Többek között ennek okai a nehézipar leépülése, a nem megfelelő gazdasági struktúra, az aprófalvas település szerkezet, a közlekedési peremhelyzet (autópálya hiánya, elégtelen közlekedéshálózat, zsáktelepülések magas száma) továbbá az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, amelyek napjainkban is tettenérhetőek. 2003-ban 203 Baranya megyei település tartozott a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települései közé. (7/2003 (I.14.)K.r.) Ezen falvak jelentős részét a szakirodalom erodálódó társadalmú településeknek tekinti, részben az idős lakók, részben a roma/cigány népesség felülreprezentáltsága miatt (Baranyában két település is 100%-ban roma/cigány lakosú, gyakori probléma a szegregáció, slummosodás). (Németh: Néhány gondolat az aprófalvak helyzetének változásáról MTA-RKK, Pécs 1991.,178-181.oldal)

A rendszerváltás után a nagyipar illetve bányavállalatok leépülése után a térség gazdasági szerkezete meglehetősen lassan változik, főbb sajátosságai hosszú évek alatt alakulnak ki. A Dél-Dunántúl bruttó hozzáadott érték alapján számított ágazati szerkezetében –a mérséklődése ellenére- nagyobb szerepet játszanak a termelő ágak, mint ahogy az országosan jellemző, s csekélyebb a szolgáltatások súlya (különösen a mezőgazdaság súlya markánsabb, a részaránya a térség hozzáadott értékén belül 2001-ben csaknem duplája volt az országosnak. Az egy lakosra jutó GDP a Dél-Dunántúli térségben nem egészen 1,1 millió forint volt 2001-ben. Ez az összeg az országos átlag háromnegyedét tette ki.
Az ország területének 19,4 százalékát felölelő Dél-Dunántúlon találjuk a népesség 12,9 százalékát, így e régió a népsűrűség tekintetében az országos átlag alatt marad.

A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2003. márciusában a korábbi évhez képest országosan a legnagyobb mértékben Baranyában emelkedett. A tartós munkanélküliek száma jelentősen (25%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit, tovább romlott azoknak a helyzete, akik megszakítás nélkül több mint két éve nem találtak munkát (KSH Statisztikai Tájékoztató, 2003/1 27-28 p., illetve 43-46 p.)

A régió az ország legritkábban lakott térségei közé tartozik, de a népesség nemzetiségi összetétele, kulturális adottságai rendkívül differenciáltak. A térség kisebb területeinek és településeinek gazdasági fejlettségi szintje erőteljesen differenciált és újrarendeződőben van. Dél-Dunántúl területének egy részét a központi kormányzat korábban is a társadalmi, gazdasági tekintetben hátrányos, illetve elmaradott terület kategóriájába sorolta be, és ide sorolja egy részüket az új területfejlesztési koncepció is. (Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács: Pannon Almanach, 1998 Pécs, 9-17 p.)

Baranya megye szociális ellátórendszerének egyes elemei meglehetősen fejletlenek, számos települési önkormányzat nem tud eleget tenni feladat-ellátási kötelezettségének, így nincs kellő számú nappali intézmény, átmeneti otthon, a tartós bentlakást biztosító intézmények férőhelyei nem elégségesek, a megyében hiányzik közösségalapú gondozást nyújtó speciális alapellátási rendszer. A foglalkozatás-politikai számára az egyik legnagyobb kihívást az inaktívak magas aránya, továbbá az alacsony foglalkoztatási ráta jelenti, ezen mutatók megváltoztatása elképzelhetetlen a szociális intézményrendszer fejlesztése, a kistérségi szinten is megjelenő, közösség alapú beavatkozások nélkül.

Programunk kialakításánál figyelembe vettünk számos térségi fejlesztési tervet, többek között Baranya megye foglalkoztatási, -szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját, melynek egyik fő prioritása: a szociális területen történő képzés.

A projekttel kapcsolatos tervezett tevékenységek részletezése:

1. Sikeres pályázat és szerződéskötés esetén összeül a konzorcium menedzsmentje, áttekintik a beadott pályázatot és a megkötött szerződést illetve pontosítják a kitűzött célokat és a megvalósításra váró feladatokat. Meghatározzák és kidolgozzák a projekt menetének pontos elemeit és ütemeit, felosztják a feladatokat és kitűzik a következő konzorciumi találkozó időpontját.
2. A konzorciumi tagok áttekintik a képzéshez szükséges szakirodalmat és elkezdik összeállítani a képzés tematikáját. A kidolgozás során rendszeresen találkoznak és a létrejött anyagot folyamatosan véleményeztetik az erre megfelelő szakemberekkel. Megtörténik a képzés meghirdetése.
3. Ha összeállt a képzés menete és üteme, próba-képzést tartanak, melynek segítségével felszínre kerülhetnek a képzés anyagának és módszerének az esetleges hibái. A felmerült kérdéseket a konzorciumi tagok megvitatják, a szükséges változtatásokat végrehajtják és összeállítják a képzés végleges ütemét és anyagát. Megtörténik a képzés csoport szerinti beosztása.
4. Elkezdődnek a képzések, amelyekben valamennyi konzorciumi partner részt vesz. A képzés folyamatos lesz, a képzendő szakemberek számára állandó visszajelzési lehetőséget biztosítunk.
5. A képzés ideje alatt folyamatosan rögzítjük a felmerülő kérdéseket, problémákat, véleményeket, azokat a területeket, amik iránt a képzendő szakemberek nagyobb érdeklődést mutatnak. A konzorciumi tagok levonják a tapasztalatokat, beiktatják a szükséges változtatásokat és folytatják a képzést. A szakemberek részére kézikönyv készül, amely segíteni fogja a megszerzett tudás felhasználását, a hátrányos helyzetű csoportok részére pedig egy olyan jellegű szóróanyagot készítünk, amely segíteni fogja őket a munkaerő-piaci reintegrációban.
6. A konzorciumi tagok a képzés alatt szerzett ismereteket és tapasztalatokat összegzik, ezt a főpályázó saját honlapján közzéteszi.
7. A képzés lezárul, összesítésre kerülnek a képzésen elért eredmények és tapasztalatok, megtörténik a képzésben részt vett szakemberek véleményeztetése.
8. A konzorcium tagjai kiértékelik az elért eredményeket, tapasztalatokat, hatásvizsgálatok, ezt követően pedig megrendezik azt a szakmai konferenciát, ahol a támogatók és a területen érintett szakemberek bevonásával bemutatják a projekt menetét és eredményeit. A főpályázó a projekt menetéről és eredményeiről a helyi médiát is tájékoztatja.
9. A főpályázó végleges szakmai és pénzügyi beszámolót készít a támogatók felé.

Partnerszervezetek megnevezése:

A) Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Közhasznú Társaság

B) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat