– Az Egyesült Királyság és Magyarország Drogstratégiájának sajátosságai – A magyar parlament közel két éve jelentős többséggel fogadta el a Nemzeti Stratégia a kábítószer – probléma visszaszorítása érdekében című dokumentumot, amely a fő területek

Az Egyesült Királyságban a ’80-as években közzétett közegészségügyi jelentések arról adtak számot , hogy a HIV fertőzés nagyobb veszély, mint az illegális droghasználat.2 Ez a felismerés szükségszerűen növelte a különböző ártalomcsökkentő és tűcsereprogramok számát, a kezelési szolgáltatások bővülését. A’90-es években az USA-ból begyűrűző crack használattól való félelem, a már meglévő, és egyre szélesebb körben megjelenő különböző drogmegelőzési kezdeményezések, aktivitások egyaránt indukálták a jobb, átláthatóbb központi koordinációra, a közösségek, a közösségi cselekvések bevonására, azok szükségszerűségére vonatkozó igényt. E feladatok összefogására alakult meg a Nagy-Britanniai Anti – Drog Koordinációs Egység (UKADCU), amely az 1995-ben kiadott un. Fehér Könyv-ben fogalmazta meg három éves stratégiáját. A jelentés rámutat a káros drogfogyasztás jelenségeire, megfogalmazza a bűnüldözés, a prevenció és a kezelés feladatait, s fő célként az illegális kábítószerhasználat egészségügyi kockázatának csökkentését jelöli meg. Ekkor alakulnak meg a DAT-ok- erről később részletesen – melyek, a helyi egészségügyi szervek mellett, azok működésével összhangban a helyzetfelmérés, a programtervezés, a pénzügyi források szervezésének feladatát vállalták fel.

 

A brit kormány el – és felismerve az UKADCU tevékenységét, eredményességét, 1998 áprilisában egy tízéves stratégia –’A drogokkal való küzdelem egy jobb Britanniáért’- megvalósítása mellett kötelezte el magát. A stratégia négy fő szegmentumban – ifjúsági ügyek, közösségek, gyógykezelés, drogkínálat – gondolja át és fogalmazza meg egy átfogó, átlátható, hosszútávú munkafolyamat feladatait. Itt jegyzem meg, hogy a kormányzati költségvetésben jelentős összegeket különítenek el e célra, így a grémium elkötelezttsége,szerepvállalása egyértelmű. 2000 – 2004 között a büdzsé 431 millió fontot, EU forrásokból további 95 milliót irányoz elő. További tételek célirányos ráfordításával, összesen 996 millió font a négy évben rendelkezésre álló anyagi eszköz.
Fontos tudnunk, hogy a Stratégia monitoring.rendszere a struktúra teljes vertikumában pontos standardokat, mérhető eredményeket, jelentési kötelezettséget vár el, ír elő. Az értékelő folyamat így mindig az aktuális célokhoz igazítja a stratégiai feladatokat. Ezért időről – időre , természetesen az alapfeladatok ellátása mellett, új és új célcsoportok, célfeladatok kerülnek fókuszba. 2000-ben az etnikai kisebbségekkel való bánásmód, ez évben az ártalomcsökkentés, valamint az „A” osztályú kábítószerekre és a problémás droghasználókra való összpontosítás, a kannabisz átsorolása, a kezelés minőségének, mennyiségének és kapacitásának növelése, 2004- ig pedig kiemelt feladatként a fiatalokkal való jobb, hatékonyabb kommunikáció a cél. 3

E rövid bevezető után tekintsük át a brit kábítószer – koordináció struktúráját, és két /Oxfordshire, Wiltshire/ DAT felépítését.
Az Egyesült Királyságban a drog-probléma kérdésköre közvetlenül a mindenkori miniszterelnök hatáskörébe tartozik. Két szaktárca, és annak miniszterei – az egészségügy és a belügyminisztérium – látják el a közvetlen irányítási feladatokat. A két tárca közös kezdeményzésére 2001 – ben alakult meg a Nemzeti Gyógykezelési Hatóság ( National Treatment Agency – NTA), mely speciális egészségügyi hatóságként – az Eü minisztérium intézményeként-, a kezelési rendszer teljességét felügyeli, kapacitásait és minőségi jellemzőit folyamtosan növeli. Éves kezelési tervet készít, biztosítja a források helyi felhasználását, a szolgáltatói,ellátói kört tervszerűen bővíti. A Belügyminisztérium alá rendelt Drogstratégiai Hatóság (Drugs Strategy Directorate – DSD) felügyeli a kommunikáció és a kínálatcsökkentés területén dolgozó szervezetek munkáját, ellenőrzi – az Eü. minisztériummal összhangban – a gyógykezelés folyamatát, felügyeli az ifjúsági ügyek helyi színtű megvalósítását, koordinálja a kábítószerügyi felügyelő csoport tevékenységét.
A Nemzeti Gyógykezelési Hatóság (NTA) 9 regionális menedzseren keresztül juttatja el terveit a 149 Drog Akciócsoporthoz (DAT), melyek közvetlenül felelősek a végrehajtásért. Természetesen a DAT-ok jentései az irányadóak a fentebb említett Éves kezelési terv kimunkálásakor, így az információáramlás, az eredmények monitoringja feltétlenül biztosított.

A Drogstratégiai Hatóság felügyeleti, ellenőrző szerepe mellett szintén 9 regionális Drogmegelőzési Tanácsadó Csoporton (Drugs Prevention Advisory Service – DPAS)) keresztül érvényesíti a Nemzeti Stratégiával összehangolt elképzeléseit a Drog Akciócsoportokban. A Drogmegelőzési Tanácsadó Szolgálat elsősorban széleskörű információszolgáltatást biztosít, de fontos faktora a partnerkapcsolatok építésének, azok fenntartásának, s kiemelt feladatot lát el a teljesítmény értékelése tekintetében. Ezek az ifjúsági ügyeket érintő tervek, a gyógykezeléssel kapcsolatos teendők végrehajtása ( a Nemzeti Gyógykezelési Hatósággal közösen), a helyi közösségekkel való kontaktus, a kábítószerekhez való hozzáférés lehetőségeinek pontos feltérképezése. 4 Azt hiszem az elmondottakból jól látható, hogy az Egyesült Királyságban működő DAT-ok bizos kormányzati és strukturális hátteret tudhatnak maguk mögött. A lokális szinten jelentkező problémákat és azok megoldási alternatíváit a helyi, megyei és a már említett regionális szerveződések Stratégiai Tervezési Csoportjai összegzik, s juttatják el a két Hatóságon (Nemzeti Gyógykezelési és Drogstratégiai Hatóság) át a szaktárcákig (EÜ, Belügy), melyek miniszterei – ahogy arról már szó esett -, közvetlenül a mindenkori miniszterelnöknek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A megvalósítandó feladatok – a Nemzeti Stratégiával összhangban – a Hatóságok éves munkatervében képeződnek le , s jelennek meg a regionális, megyei, nagyvárosi DAT-ok szintén egy esztendőre megfogalmazott konkrét célkitűzéseiben. Az ellenőrzés, monitoring rendszere részletesen kidolgozott, ez minden DAT számára hozzáférhető. Az információk, adatok áramlása így a rendszer egészében mindvégig biztosított, az elvégzett munka pedig a pontos standardok mentén folyamatosan számonkérhető.
Most pedig nézzük, mindez hogy jelenik meg Oxfordshire és Wiltshire DAT-jainak munkájában.

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a DAT-ok rendszere szervesen illeszkedik az angliai közigazgatás rendszeréhez, bár nem követi azt szükségszerűen. A területi felosztás, az önkormányzatokhoz rendelt kötelező feladatok jelentősen megkönnyítették a Csoportok kialakítását. A tulajdonképpeni DAT csak regionális/megyei ill. nagyvárosi szinten struktúrálódik, az adott ellátási/közigazgatási terület szükségleteinek feltérképezését, azok kielégítését a munkacsoportok az un. Drog Referenciacsoportok (Drug Reference Group), s az azokban helyet foglaló szakemberek – pszichiáterek, szociális munkások, addiktológusok, pedagógusok, rendőrök!, stb. – látják el. Ez Wiltshire esetében az északi, nyugati, déli, valamint Kennet területét, Oxfordshire -ben a Belváros, Cherwell, Vale és a nyugati ill. déli terülteket jelenti. 5

Mindkét DAT „csúcsszrevezete” a Stratégiai Csoport, mely a munkacsoportok jelzései, jelentései alapján tervezi meg feladatait. Tagjai között megtalálhatók a megyei, kerületi önkormányzati vezetők, az alapellátási (szociális, gyógykezelési) intézmények, az oktatásügy felelősei, a körzeti rendőrkapitányok, börtönparancsnokok, a pártfogói szolgálat (hazánkban nincs ilyen intézmény!) munkatársai, a Drogprevenciós Tanácsadó Szolgálat és a civil szektor képviselői. Tovább elemezve a két strukturát megállapíthatjuk, hogy a fő csoportok – Ifjúsági ügyek csoportja, Közösségi, Kínálati, Kezelési, Képzési, Végrehajtási csoport,stb -,a Nemzeti Stratégia fő célkitűzéseivel összhangban kerültek kialakításra, nem véletlenül. Az egyes területek feladatai, az azokhoz rendelt források és a monitoring a kijelölt felelősökön keresztül a folyamat egészében áttekinthető, ellenőrizhető. / A DAT-ok negyedéves jelentésben számolnak be tevékenységükről/. Egyes csoportok, mint a Várakozó Csoport, vagy az Ifjúsági Ügyekben Érintett Szakemberek Fóruma, a helyi sajátosságokhoz, aktuális feladatokhoz igazodva jön létre. Működésük egyaránt lehet időleges, projektszerű, vagy hosszútávú. Ezen szervezetek kialakítására nem fogalmazódott meg egységes generáló elv, a munkacsoportok saját , közvetlen terepmunkája, az ott szerzett tapasztalat összessége indukálja, majd kezdeményezi azok megalakítását. Ebből fakadóan a DAT-ok kialakítására sincs általános képlet, csak vezérfonal (Nemzeti Stratégia). Mind Wiltshire-ben, mind Oxfordshire-ben a Drog Referenciacsoportok és a speciális igények ellátására létrehozott szervezetek alkotják magát a DAT-ot, egy koordinátor irányításával. Javaslataik a Stratégiai Csoport éves tervében jelennek meg, megvalósulásuk is ez alapján ellenőrizhető. A havonta készülő összefoglalók, rendszeres kiadványok, éves konferenciák pedig a kommunikáció fontosságát, szükségességét hivatottak erősíteni.

A DAT-ok működésének megértéséhez fontos látnunk a már említett közigazgatási rendszerhez való kapcsolódást, mely a feladatok integrációjában jól követhető. Ez egyfelől a kötelező intézményi feladatokat, másfelől az itt kimunkált tervek megvalósítását jelenti. Angliában a helyi önkormányzatok, azok intézményei a jobb és hatékonyabb munka érdekében un. Helyi Stratégiai Bizottságokat hoznak létre. Ezek rendszere és működése jogszabályokban is megerősítést nyer, így a drogkérdéssel kapcsolatos adatgyűjtés és feladattervezés kötelező jellegű. / A DAT-ok e bizottságokhoz kapcsolódnak!/ Ez számos más szervezetre, intézményre is vonatkozik, így feladatként szerepel az Egészségügyi Hatóságok Végrehajtó Tanácsa, a Próbaidős Bizottság, a Közbiztonsági Társszervezetek (civil szerveződések), a megyei és területi tanácskozó testületek (önkormányzati testületek) munkájában. Így a kábítószerügy a helyi feladatok teljes vertikumában fellelhető. Megtaláljuk pl. az oktatásfejlesztési, egészségfejlesztési, próbaidős, vagy a közbiztonsággal kapcsolatos tervekben. Az információk összegyűjtése, a konkrét feladatok meghatározása a DAT Stratégiai Csoportjának feladata, azok végrehajtásáért a koordinátor felelős.
Természetesen bármennyire is jól szervezett, átlátható és ellenőrizhető egy struktúra, hatékony működéséhez elengedhetetlen néhány alapfeltétel. Ezért óhatatlanul szükséges az a szemléletbeli azonosság!, mely a színtér szereplőinek egybehangzó jövőképében, a közösen kialakított célkitűzések megfogalmazásában jut kifejezésre. Fontos tétel, hogy az érintett intézmények, szervezetek az egyes szinteken mgfelelő módon legyenek reprezentálva, potentált személyek és a hozzárendelt jogosítványok tekintetében. S végül ilyen feltételként fogalmazhatjuk meg az erős és hatékony kommunikáció szükségességét, az elkészült tervek több oldali egyeztetését.

Most pedig nézzük, hogy a DAT – modell mennyire illleszthető a hazai KEF-ek rendszeréhez, mely elemek vehetők át, s melyek azok a sajátosságok, amelyek új intézmények kialakítását teszik szükségessé.
A Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma teljes ívének áttekintésekor, rendszerszintű átgondolásakor megfogalmazta az alulról felfelé építkező szervezetek összefogásának, együttgondolkodásának szükségességét. E szándék hozta létre a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokat (KEF-ek), melyek a drogkérdésben érintett helyi közigazgatási és szakintézmények, civil és egyházi szervezetek, a prevenció és terápia világának szereplőit fogja össze, egyfajta „gyűjtőszervezetként”.

A KEF-ek kulcstényezők a Nemzeti Stratégia végrehajtásában , a drogprobléma helyi színtű megoldásában. Rövid távú feladataik között szerepel többek között a helyi intézményrendszer felmérése, az ellenőrzési formák megteremtése, prevenciós szolgáltatások létesítése , a helyi közösségi szinterek működésének elősegítése.
A feladatok megoldhatósága, kivitelezhetősége azonban túlmutat a helyi aktivitásokon. Kormányzati elkötelezettség, kimunkált és jól szervezett struktúra előfeltételezi azt. Ennek áttekintésekor jól látható különbségekre bukkanunk az Egyesült Királyság és a magyarországi rendszer között. Hazánkban a kábítószerügyi koordináció a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium témáért felelős helyettes-államtitkár hatásköre. A stratégiai és pénzügyi tervezés az un. Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság feladata, mely jónéhány minisztérium –többek közt a belügy, oktatás-valamint szakmai csúcsszervezetek, és intézmények egyezetető fóruma. Látjuk tehát hogy a két modell felső szintű szerveződése jelentős eltéréseket mutat. Az EK-ban két szaktárca – eü. és a belügy – minisztere és az alárendelt intézmények, magyarországon a GYISM és a KKB a kábítószerügy reprezentánsa.
A KEF-ek és az Egyesült Királyságban működő DAT hálózat közti eltérés szintén szembetűnő. A Fórumok minden 20 000 főnél nagyobb lélekszámú településen, az önkormányzatok részvételével alakultak meg. Az elmúlt két évben számuk elérte a 60-at, s néhány megyei ill. regionális , valamint kistérségi szervezet is létrejött.
E tény egyfelől jelenti a Stratégiai szándék–helyi aktivitások számának növekedése – megértését, másfelől azonban rámutat a gyakorlati megvalósulás során felmerülő, fontos hiányosságokra. Súlyponteltolódásokat tapasztalhatunk mind a KEF-ek számát, területi eloszlását, mind strukturájukat tekintve. Számos megyében – pl. Somogy megye – csak kevés számú KEF jöhetett létre (2), míg másutt – pl. Baranya megye – azok koncentráltsága folytán jelentős lélekszámú területek estek kívül a KEF-ek hatósugarán (Ormánság).

Ez az Egyesült Királyságban ahogy a közigazgatási szervezetekkel való kapcsolatrendszer bemutatásánál láttuk nem jelent problámát (helyi stratégiai bizotságok). További eltéréseket tapasztalunk az egyes KEF-ek működésének számbavételekor. Jónéhány Fórum megalakulása többéves szakmai múltra tekint vissza, ugyanakkor vannak olyanok melyek nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek ilyen tradícióval. A helyi igények eltérő sajátosságai, eltérő megoldási programok, intézmények létrejöttét generálta. Így pl. Pécs integrált kezelőrendszere , vagy a Pakson , Siófokon folyó preventív tevékenység közismert, míg más helyütt nyilvánvaló okok miatt nem számolhatunk be ilyen munkáról. Az egyes KEF-ek a Nemzeti Stratégiában meghatározott célok és azok helyi feladatatokban való megfogalmazásakor munkabizottságok kialakítását kezdeményezték. Az angliai modellt szemlélve ezek a csoportok lennének megfeleltethetők a Drog Referenciacsoportoknak, hisz mindkét strukturában az itt helyet foglalók közvetlen munkatapasztalatai kell hogy eljussanak a DAT Stratégiai Tervezési Csoporthoz, ill. a KEF-hez. Azonban rá kell mutatnunk arra, hogy míg az Egyesült Királyság-beli DAT Drog Referenciacsoportok lefedik a kábítószer-probléma teljes ívét, addig ilyen lefedettségről a munkabizottságok tekintetében nem szólhatunk.
Összegzésképpen elmondhatjuk: a hazai rendszer egészét – közösségi aktivitás, ellátás, prevenció, kínálatcsökkentés – szemlélve jól kivehető, hogy annak számos eleme helyén van, azok működőképessége általában bíztosított. Számos új intézmény azonban ad hoc módon jön létere, s a meglévőkkel egyetemben kevés anyagi forrással, sokszor koordinálatlanul végzi munkáját. A területen dolgozó szakembergárda képzettségének, számbeli hiányának tényét ma már közhelyszerűen említjük.

A KEF –ek munkája kapcsán a forráshiány mellett kiemelten fontos kérdés akoordináció és az információáramlás megléte és a monitoring „meghonosítása”. (Tapasztalatok mutatják, hogy a szolgáltatások kialakítására van , az ellenőrzés megvalósítására azonban már nincs fedezet).A tervezhetőség előfeltételeként pedig elengedhetetlenül szükséges a pontosabb, szélesebb körű adatgyűjtés. S még egy fontos elem. Megítélésem szerint át kell gondolni, s ha szükséges módosítani a KEF-ek megalakításának , működési feltételeinek szabályzatát, hisz az eddigi tapasztalatok azt mutatják, elengedhetetlen feladat a KEF-ek strukturájának kimunkálása, viszonyrendszerükre vonatkozó standard elkészítése, a Fórumok hatáskörének, jogosítványainak kidolgozása.

A megfogalmazott kívánalmak azonban nem teljesülhetnek, ha a „kulcsfogalmakban” nincs egyetértés. Az első ilyen premissza az elkötelezettség. Talán ebben szenvedünk legkevésbé hiányt, bár az elhivatottak száma kevés. Nagyabb szakadék mutatkozik a kábítószer-fogyasztás társadalmi megítélésének, a szemléletmódok – még szakmán belűli! Ellentétének – terepén. S ha a helyi aktivitások, kezdeményezések számát, milyenségét kérjük számon , a civil szféra gyengeségével, polarizáltságával, a „civil kurázsi” hiányával kell szembenéznünk. S tudjuk: egyetlen stratégia sem működhet a politikum támogató akarata, a mindenkori kormányzat aktív szerepvállalása nélkül.

E dolgozat, szándéka szerint vitaindító. Célom annak bemutatása volt, hogy egy, már működő modell milyen feltételekkel ültethető át hazai viszonyainkra. Fontos tanulnunk belőle, átvenni a magyarországon is működtethető elemeket, de legalább ennyire szükséges kialakítani saját, a helyi igényekhez igazodó intézményeket. Reményeim szerint az elmondottakhoz sokan,sokféleképpen szólnak majd hozzá, elíndítva ezzel egy, a KEF-ek jobb , hatékonyabb működését elősegítő diskurzus kialakulását.